Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. október 31. - 1. Nevelési terv - 2. Egyéb - Beszámoló a rekonstrukció előkészületeiről

-3tanszékenként külön nevelési tervet késziteni, hanem az éves tervben kell ezzel foglalkozni. A patronáló tanár intézménnyel jelenleg az I. éven találkozhatunk, erről lehet bővebben szólni; a felsőbb éveken a pártszervezet által szervezett hálózat működik, az előterjesztés pártszervezetről szóló részében lehet erről szót ejteni, ha ez tartós intézménynek mutatkozik. V á g i Ferenc: Elsősorban a PB Oktatási Bizottság vitájának tartalmi mozzanatait kivánja ismertetni. Az előterjesztés sok problémát vet fel, a vele kapcsolatos vélemények sem váltak egységessé, egyértelművé. Hangsúlyozni kell, hogy a munkának több pozitiv vonása állapitható meg: a pedagógiai tudományok eredményeire támaszkodik, helyesen határozza meg a nevelés fő irányait - bár kiegészítéseket fel lehetne vetni -, különösen jó, hogy az irányok és követelmények megjelölése mellett meghatározza, milyen tevékenységre van szükség. Ugyancsak pozitiv vonása, ahol sorra veszi a nevelési területeket, ezek személyi helyzetét, eligazitást ad a feladatokról és módszerekről. Elismerést érdEmelnek, akik a tervet összeállították. Emellett mégis az a vélemény alakult ki, hogy a terv követelményeit nem elégiti ki az előterjesztés. Felmerül, hogy a nevelési feladatoknak adott időszakban mi a fő súlypontja, - ez a tervben nincs meg. A hallgatók körében erősen £lentkezik bizonyos perspektívátlanság, ennek megszűntetésére kellene a döntő hangsúlyt helyezni. Ennél többre a feladatok meghatározásában a Bizottság sem volt képes. A terv nem tükrözi nevelőmunkánk helyzetét sem. A vitában felmerült, hogyan állunk jelenleg a nevelési munkában és nagyon sommás vélemények hangzottak el, pl. hogy hosszabb periódusban - lo éves időszakban - visszaesés van, elsősorban a hallgatókkal való egyéni foglalkozás terén. Ezt a megállapítást ellentmondásosnak tartja, mert a kiscsoportos foglalkozás éppen ebben az időszakban bontakozott ki. Kétségtelen, hogy a nevelőmunka szempontjából változások mutatkoznak a hallgatók magatartásában, politikai állásfoglalásában. Erre sokféle tényező hat, ezért nem tükrözi pontosan a nevelőmunka helyzetét, eredményét. Ezért nem tudjuk pontosan összegezni a nevelőmunka hatásait, e téren eléggé különböző vélemények alakulnak ki. A Bizottság végülis bizonyos visszaesést állapított meg e téren. Felmerült, hogy a nevelési követelmények között nagyobb súllyal kellene kifejezni, hogy erős politikai érdeklődésű közgazdászokat kivánunk nevelni. Figyelembe kell venni, hogy a szakmai ismeretek mellett egyéb tudományterűleteken mennyire kell otthon lennie a hallgatónak, ebben rangsort állapitani meg, pl. hogy a műszaki ismeretek milyen súllyal szerepeljenek.