Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye
-42vezetőí kinevezésekkel kapcsolatos jogkörök jelenlegi szintje nem egyszer neheziti a helyi befolyásokkal szemben az oktatáspolitikai és tudománypolitikai érdekek érvényesitését. Az oktatók bérhelyzetében az 1977-es bérrendezés számottevő javulást eredményezett, de még mindig elmarad a felsőoktatás társadalmi jelentőségének megfelelő szinttől. Ez károsan hat a felsőoktatásban végzett munka presztízsére és vonzerejére is. A legnagyobb gondot az oktatók számára is a lakáskérdés okozza. Ennek súlyos káderpolitikai következménye, hogy az intézmények belterjes kádergazdálkodásának alig lehet gátat szabni. A legsúlyosabb gondok a fiatal oktatók helyzetét jellemzik. Munkafeltételeik, kutatási lehetőségeik kedvezőtlenebbek, mint tapasztaltabb, idősebb kollégáiké, s ez nemcsak a pályakezdés gondjai miatt van igy. Óraterhelésük sokhelyütt - helytelen tanszékvezetői magatartás, nem egyszer pedig az általában is magas tantervi óraszámok miatt - magas, s ez súlyos egzisztenciális problémáikkal együtt /lakásszerzés, családalapítás/ olyan terheket ró rájuk, aminek következtében tudományos előrehaladásuk üteme általában lassúbb a kívánatosnál. 14. A felsőoktatási ráfordításo k aránya a nemzeti jövedelmen belül az elmúlt évtizedben nagyjából állandó volt. Nemzetközi összehasonlításban a felsőoktatási ráfordítások magyarországi aránya viszonylag magasnak mondható, de ez kizárólag azzal függ össze, hogy hazánkban az oktatási ágazat ráfordításain belül nemzetközi összevetésben hosszú ideig magas volt a felsőoktatás részesedése. A nemzeti jövedelemnek az oktatási ágazatra forditott hányada azonban még a felsőoktatás ilyen részesedése mellett sem tette lehetővé számos területen a felsőoktatás feladatainak szinvonalas megoldásához és fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítását. Ez különösen a jelen fejlődési szakaszban okoz gondokat, mivel - részben a tanulólétszám demográfiai okokkal összefüggő növekedése miatt - az oktatási ágazat ráfordításain és elsősorban beruházásain belül az elmúlt időszakban - és a VI. ötéves tervben is - a közoktatás, és azon belül is az általános iskolai oktatás feltételeinek kiemelt fejlesztését kell biztositani. Ez a tendencia ma azért is okoz komolyabb feszültségeket, mert az elmúlt évtizedekben a felsőoktatás egyes ágainak és intézményeinek fejlesztése egyenetlen volt. A szocialista iparosítás, majd a mező-