Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-35A főhatóságok és az intézmények közötti kapcsolat alakulása az utóbbi évtizedben alaptendenciáját tekintve helyes volt: az intézmények önállósága nőtt, a hatáskörök megoszlása egyértelműbbé vált. Továbbra is indokoltnak látszik, hogy a főhatósági irányitás elsősorban az össztársadalmi érdekek érvényesitésére koncentráljon, erősödjék az irányitás oktatás- és tudománypolitikai jellege, csökkenjen az intézmények közvetlen irányitásával kapcsolatos tevékenységük súlya. Ma még a főhatóságok irányitó munkájában sok szor nem az ilyen tipusu teendők dominálnak, a képzés tartalmi irányításával kapcsolatos tevékenységük kimerül a képzési dokumentumok - tantervi irányelvek, tantervek - kibocsátásában, az intézmények oktatáspolitikai és tudománypolitikai orientálásában, de a képzés hatékonyságát, eredményességét már legtöbbször nem tudják nyomon kisérni és értékelni. Fokozni és javítani kell a fó'hatóságok ellenőrző munkáját, felelősségét az irányításuk alá tartozó felsőoktatási intézmények tartalmi munkájáért. Ezzel egyidejűleg szélesíteni kell, és meg kell szilárdítani az intézmények önállóságát, felelősségét mind az oktató-nevelő munkában, mind az intézmények adminisztratív irányitásában. 1 - • Rgy

f

> trmi és főiskolai hallgatók ctiihorl magatartását, politikai boálli tottsá

gát elsősorban az a körülmény határozza meg, hogy politikai és társadalmi rendünket adottságnak, jövendő életpályájuk természetes keretének tekintik. Tudatukban, értékrendjükben a társadalmi szempontból pozitív magatartási formák, közösségi értékek általában meghatározó szerepet játszanak, élettervüket a hasznos, sikeres munkavégzés szándéka hatja át. Az elmúlt 10-15 évben az egyetemi hallgatóság körében külföldön - esetenként szocialista országokban is - tapasztalt nyugtalanító tünetek nálunk igen kevéssé, elszigetelt< ri és áttételesen jelentkeztek, és a hallgatóság kőiében rokonszenvet, pozitív érdekló'dést általában nem váltottak ki. Ennek ellenére a hallgatók körében érzékelhetők nyugtalanító tendenciák és jelenségek is. Ezek elsősorban az egyetemeken és lőiskolákon tulmutató társadalmi folyamatokkal, tényezőkkel kapcsolatosak, de jelentős részük a hallgatóság tanulmányi és munkakörülményeiből, tipikus élethelyzetéből adódik: a/ Az oktatási folyamat már jelzett sajátosságai miatt a hallgatók értékrendjében az intenzív szellemi munka, a maximális íntel-