Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-36lektuális erőfeszítés, a kreatív magatartás nem játszik kiemelt szerepet. A diploma biztos és "nyugodt" megszerzésére irányuló taktikus magatartás kerül nemegyszer előtérbe a tudásvágy, a szakmai kiválóságra való törekvéssel szemben. A szinte szelekció nélküli tanulmányi pálya, a diploma jegyekben kifejeződő színvonala és a jövendő munkahely szinvonala közötti megfelelés hiánya nem ösztönöz teljesítményre. Ugyanebbe az irányba hat az is, hogy - a pályázati rendszer tapasztalatai szerint - a felsőoktatási intézmények állami vezetése és a KISZ által kialakított rangsort, ami a hallgatók tanulmányi munkáján kivül emberi magatartásuk, képességeik és körülményeik figyelembevételével készült, a pályázatok elbírálása során a munkáltatók igen gyakran figyelmen kivül hagyják. b/ Más tényezőkkel együtt a tanulmányi pálya lényegi eseménytelensége is elősegíti a korai "privatizálódást", egyéni, családi tervek, gondok előtérbe kerülését. Mivel az utóbbi években egyes intézményekben - elsősorban a tudományegyetemeken - nehézzé, sőt, kérdésessé vált a végzők elhelyezkedése, a hallgatókat a felső évfolyamokon érezhető létbizonytalanság, egzisztenciális útkeresés hangulata keriti hatalmába, ami politikai téren is sebezhetőbbé teszi őke t. c/ A legtöbb felsőoktatási intézmény nem tud a hallgatókban megfelelő hivatástudatot ébreszteni, nem tudja őket hivatásszeretetre nevelni. Ezt több tényező okozza: a tantervek szaktárgyi szétaprózottsága, ami nehézzé teszi a szakmai, a hivatás egészének, társadalmi helyének, funkciójának áttekintését és megértését; a szakmai gyakorlatok alacsony szinvonala, szervezetlensége, nemegyszer demoralizáló, csalódáskeltő körülményei stb. Mindez helyenként elég széles körben érezhető apolitizmust is eredményez, amit bizonyos fokig leplez a különösen nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos inf ormáció-igény. Ezeknek a negatív jelenségeknek a hatását a felsőoktatási intézmények nevelőmunkája csak részben tudja ellensúlyozni, annak ellenére, hogy a nevelőmunka tervszerűsége, átgondoltsága az elmúlt évtizedben sokat javult. Figyelemreméltó eredmények születtek a diákotthoni nevelőmunka területén, a kollégiumi mozgalomban - amely a szocialista országok vonatkozásában is egyedülálló - és a felsőoktatási intézmények közművelődési munkájában. Általában is kedvezőbb lett a nevelőmunka szerepének megítélése, bár e téren még ma is sok