Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-34­szélesedését is eredményezze, s tegye lehetővé az oktatók és dolgo­zók fokozottabb részvételét az intézetek, illetve karok vezetésében. A felsőoktatási intézmények belső szervezetének folyamatban lévő átalakitása után korszerüsiteni kell az egyetemek és főiskolák szervezeti-működési szabályzatait is. A 60-as évek végén kiadott szervezeti-működési szabályzatok kiállták a próbát, jelentős mérték­ben járultak hozzá az intézményi demokratizmus fejlődéséhez, az in­tézmények jelenlegi belső irányitási rendszerének kialakításához, az azóta szerzett tapasztalatok alapján azonban bizonyos módosítások mindenképp időszerűekké váltak.,Indokoltnak látszik az egyetemi és főiskolai szervezeti és működési szabályzatok fokozatos közelítése, a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos egyes jogkörök, valamint a vezetői megbízások időtartamának ismételt átgondolása stb. Gondokat okoz az is, hogy az intézményi ügyintézést - különö­sen a nagy egyetemeken - a döntési szintek sokasodása, bonyolultság, lassúság, az apparátusok, hivatalok súlyának erőteljes megnövekedése jellemzi. Ezen a téren mind a gazdaságosság és hatékonyság, mind pe­dig a munkahelyi közérzet javitása érdekében változásokat, egyszerű­sítéseket kell elérni. 11. A felsőoktatás állami irányitás a több tárca és főhatóság között oszlik meg. Számuk az 1972-es KB határozat óta részben a Művelődésügyi Minisztérium kettéválása miatt /a művészeti főiskolák 1975. óta a Kulturális Minisztériumhoz tartoznak/, részben az Állam­igazgatási Főiskola létrejötte következtében /amelyet a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala felügyel/ tovább szaporodott. Ez nem könnyítet­te meg a felsőoktatáspolitikai elvek egységes értelmezését és megva­lósítását, az Oktatási Minisztérium ágazati irányító szerepének ér­vényesülését. Az ágazati irányítás javitása érdekében mindenekelőtt egységes szemléletű, felsőoktatási képzési rendszerünk mai helyze­tét és viszonyait hiven tükröző felsőoktatási jogszabályrendszert kell megalkotni, s ennek révén is biztosítani kell a hatékonyabb ágazati irányítás feltételeit. Az ágazati irányítást a párhuzamos képzési pro­filok csökkentése, a rokonterűleti képzés összehangolása érdekében célszerű kiterjeszteni a felsőoktatás fejlesztésének egységesebb ter­vezésére, és törekedni kell a különböző főhatóságokhoz tartozó felső­oktatási intézmények képzési kapacitásának együttes, összehangolt ki­használására.

Next

/
Thumbnails
Contents