Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye
-31jelenthetne a hallgatók intenzivebb bekacsolódása a tanszéki kutatásokba, ezt azonban adminisztratív és pénzügyi akadályok mellett helyenként az oktatási folyamat korszerűtlensége, a magas óraszámok is gátolják. Sok tekintetben hátráltatja az egyetemi és főiskolai kutató helyek eredményesebb tudományos munkáját az intézményi széttagolt ság, az intézmények korszerűtlen belső szervezete, a sok kis tanszék, az intézményközi és nemegyszer az intézményeken belüli kooperációk hiánya, a tanszékek, karok és intézmények nem kielégitő együttműködése a szellemi kapacitás koncentrálása és a nagyobb ku tatási célú beruházások közös létesitése, működtetése és kihaszná lása terén. Vannak ilyen irányban is előremutató kezdeményezések - pl. a műszerek szolgáltatás jellegű kölcsönzése a műszaki egyetemeken -, a felsőoktatási intézmények belső szervezetének korsze rüsitése és az intézményrendszer szervezeti koncentrálása azonban további jelentős belső tartalékokat tárhat fel. A kutatóbázis felülvizsgálatával kapcsolatos munkálatok a kutatóintézetek és egye temek szorosabb együttműködésének megteremtésével szintén jelentő sen javíthatják az egyetemi kutatások feltételeit, továbbfejlődését, az egyetemek tudományos potenciáljának megfelelő kiaknázását és a társadalmi, népgazdasági szempontból legfontosabb kutatási feladatokra való koncentrálást. 9. Felsőoktatásunk intézményhálózat a szétaprózott. A magyar felsőoktatási intézmények méretei, átlagos hallgatólétszámuk Európában a legalacsonyabb, területi eloszlásuk egyenetlen. Az intézményhálózat egyfelől túlcentralizált /az intézmények 40, a hallgatók 45 °/o-a Budapestre koncentrálódik, s az 5 egyetemi városban tanul a hallgatók 80 °/o-a.f, másfelöl azonban szétszórt /Budapesten kivül 35 településen működnek felsőoktatási intézmények/. Sok intézményünk dolgozik viszonylag kis városokban, településeken, más felsőoktatási intézményektől, kutatócentrumoktól, megfelelő könyvtári lehetőségektől elszigetelten. Az intézményhálózatnak ez a széttagoltsága máig hatóan tükrözi az extenzív fejlesztés következményeit, a sokszor kellő elemzés és megfelelő feltételek nélküli elhamarkodott, uj intézményalapítási törekvéseket, s az ezek mögött munkáló részérdekeket, a területi, ágazati, intézményi, sőt, sokszor egyéni érdekeket, a
