Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-26továbbképzése, de lényegében ide sorolható a pedagógus-továbbképzés is/, és vannak túlméretezett, pazarlónak tünó', ugyanakkor oktatási szempontból nem kellően ellenőrzött, vagy nem elég szinvonalas megoldások is /pl. a vezetőképzés és a különböző tanfolyami képzési formák/. Az egészségügy és a mezőgazdaság kivételével egyetlen szakmában sem működik központilag irányitott, kötelező, ciklikus továbbképzési rendszer a diplomások számára. Ennek szakterületenként eltérő, sajátos okai vannak. A pedagógusképzésben pl. egyfelől |mindmáig a pedagógushiány, az un. "képesítés-nélküli" pedagógus-állomány megszüntetése a pedagógusképző intézmények fő feladata, másfelől a költségvetési eszközök hiánya sem tette és teszi lehetővé a pedagógusok szervezett, rendszerszerű diplomamegujitó továbbképzésének kiépítését. Más területeken a diplomások továbbképzésének jelenlegi helyzete olyan okokkal függ össze, hogy például a vállatok nagy része nem folytat megfelelő szintű folyamatos gyártmányfejlesztést, ezért nem kényszerül rá arra, hogy mérnökeit továbbképeztesse; nincs konkrét szakmai követelményrendszer a mérnökök részére és sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek ösztönözve a továbbképzésre. A vállalatoknál működő felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzésének megoldatlansága ugyanakkor maga is oka a termelőüzemek innovációs készsége mai, alacsony szintjének, s kihat a korszerű elméleti ismeretekkel rendelkező fiatal szakemberek iránti - más összefüggésben már jelzett - nem kielégítő keresletre csakúgy, mint a fiatal szakemberekkel kapcsolatos vállalati "fogadókészségre". Számos területen a felsőfokú továbbképzés különböző formái - a felsőoktatásnak az uj igényekre való késedelmes reagálása, egyes intézmények konzervativizmusa és a felsőoktatás számára biztosított anyagi eszközök szűkössége miatt - nem a felsőoktatási intézményekben, s nem a hagyományos képzési rendszerre épülve alakultak ki /pl. a számítástechnikai kultura bevezetése és elterjesztése/. Ez a körülmény károsan hat a továbbképzés rendszerszerűségére, akadályozza a képzés és továbbképzési rendszer szerves egymásraépülését, a képzési célok kívánatos összhangját, és hátrányosan befolyásolja számos továbbképzési forma szinvonalát, hatékonyságát is.