Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-22jait tartalmilag és szervezetileg is összehangolni, egyben megvizsgálva a gyakran igen szűken profilírozott, merev tantervű főiskolák egymás közti integrálásának, képzési profiljuk rugalmasabbá, konvertilisebbé tételének kérdését is. Az üzemgazdászképzés és a közgazdászképzés egymáshoz való szervesebb illesztésének, egymásra.épülésének, illetve integrálásának kérdése lényegében ugyanilyen értelemben vetődik fel. A szervesebb és ugyanakkor rugalmasabb illeszkedés igénye nem csupán a képzési szintek között, hanem azonos képzési ágakon, szinteken belül, a különböző képzési típusok szempontjából is felvetődik. A tudományegyetemeken pl. a bölcsészettudományi és a természettudományi karokon az un. tanárképző és nem-tanárképző szakok egymással való tartalmi és szervezeti kapcsolata számos kisérlet és vita ellenére ma sem megoldott. A modern felsőfokú képzés elengedhetetlen feltétele - különösen a műszaki és agrárfelsőoktatásban, de valamennyi egyéb területen is - Szakirányú tanulmányoknak megfelelő termelési, szakmai gyakorlatokban való részvétel, az elméleti tanulmányoknak a gyakorlati alkalmazással való folyamatos összekapcsolása. A műszaki felsőoktatásban a termelési gyakorlatok aránya alacsony; elmaradásunk e téren nemzetközi összehasonlitásban is jelentős. Kívánatos volna, hogy a termelési gyakorlatok és az elméleti képzés szorosabb összehangolásával, esetleg váltogatásával a jövendő műszaki szakemberek elméleti képzésüket termelési tapasztalatok megszerzésével együtt kapják, ehhez azonban megfelelő fogadókészséget kell biztositani a legmagasabb műszaki szinvonalu üzemekben is, beleértve az ott dolgozó szakemberek ilyen feladatokra történő felkészitését és - ha szükséges - továbbképzését is. A szakmai gyakorlatok hatékonyságának fokozását azonban más képzési ágakban is indokolt napirendre tűzni. Mindezen problémák és hiányosságok megoldásának tantervi, oktatásszervezési utjai sokfélék lehetnek: ahol erre mód van, a legkézenfekvőbb olyan tantervi struktura megvalósitása, amely többszintű, egymáshoz különböző változatokban illeszkedő szakaszokra épül. Igy megoldható lenne a menetközben változó vagy újonnan jelentkező társadalmi igények és az egyéni adottságok, hajlamok következetesebb figyelembevétele is. Minden ilyen tipusu tantervi és a képzési struktúrát érintő módositásnak, átszervezésnek közös célja azonban a minőségi követelmények rendszeres emelése, illetve olyan oktatási körülmények, tantervek, módszerek meghonosítása kell hogy legyen, amelyek a minőségi követelmények emelését reálissá teszik.