Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye
-23Tekintetbe kell venni azokat a lehetőségeket is, amelyeket az ilyen oktatásszervezési intézkedések a gazdasági és szellemi erőforrások racionálisabb kihasználása terén nyújthatnak, nem utolsósorban a tanulmányi idő szelektiv csökkentése révén. A tanulmányi időt természetesen nem lehet mechanikusan, az igényes képzési formák minőségének rovására csökkenteni. A csökkentést más tényezők teszik lehetővé: rugalmasabb tantervi és szervezeti formák között szükségszerűen növekedni fog a társadalmilag hasznosítható részképzések és a rövidebb időtartamú képzési formák száma, s ezáltal csökkenni fog az egy hallgatóra jutó átlagos tanulmányi évek száma. Emellett egyes képzési ágakban a tantervi szétaprózottság felszámolása, a tanulmányi idő racionálisabb kihasználása a globális képzési évszám röviditését is maga után vonhatja. A képzési idő csökkentéséhez azonban hozzájárulhatnak olyan átfogóbb, a tantervek egész belső struktúrájára kiható változtatások is, mint a szűkebb szakosodás későbbi időpontra, esetleg a posztgraduális képzési időszakra való kitolása, a posztgraduális képzés rendszerének kiépülése, illetve szerves ráépülése az alapképzésre /ami az alapképzés idejének csökkentését eredményezheti/, egyes képzési irányokban pedig az elméleti és a képzés szakirányának megfelelő - munkahelyeken munkaviszony keretében megvalósuló gyakorlat időszakainak tantervileg tervezett és szervezett váltogatása /ez a diploma megszerzéséig vezető ut időtartamát, az évek számát esetleg növeli, de ezen belül az oktatási rendszerben eltöltött tanulmányi időt csökkenti/. 6. A munka melletti felsőfokú képzé s felsőoktatásunkban meghonosodott két formájának - a levelező és az esti tagozatos oktatás funkciói az utóbbi évek során átalakultak. Egyrészt megváltozott - erősen fiatalodott - a hallgatóság korösszetétele, másrészt az esti és levelező oktatásban mind nagyobb súlyt kap a másoddiplomás képzés. A hagyományos esti és levelező tagozat egyre inkább olyan hallgatóknak ad továbbtanulási lehetőséget, akik a nappali tagozatra különböző okokból nem jutottak be, de a felsőfokú szakképzettség megszerzéséhez munkahelyük támogatásával - néha anélkül - ragaszkodnak. Az esti és levelező oktatás társadalmi jelentősége, mobilitást biztosító szerepe az iskolázottsági szinvonal növekedésével, a felsőoktatás iránti igény szélesedésével várhatóan tovább fog nőni. Mindez különösen élesen veti fel esti és levelező felsőoktatásunk két legfőbb problémáját: a képzés színvonalát és módszereit.
