Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-13az esti és levelező oktatás, a posztgraduális képzés és a szakosító továbbképzés mind jelentősebb szerepet játszik az értelmiségi utánpótlás képzésében, összetételének és belső arányainak alakításában, A mindeddig szinte kizárólag a szakemberszükségleti prognózisokra épülő felsőoktatás-fejlesztés helyett olyan oktatástervezési módszereket kell kialakítani, amelyek - természetesen a szakemberszükségleti számításokat is felhasználva - nemcsak a felsőfokú végzettségű szakemberek iránti mennyiségi igényeket veszik figyelembe, hanem a tudományos haladás és a felsőoktatás nemzetközi tendenciáinak változó funkcióinak értékelése alapján alkalmasak a szakemberképzés tartalmi, fejlesztési irányainak meghatározására is, valamint a graduális képzés, a munka melletti tanulás, a posztgraduális képzés és a különböző felsőfokú továbbképzési formák együt,tes, egységes alapokon való tervezésére. A felsőoktatás és a tervezés oldaláról csak ezen az alapon biztositható, hogy a felsőfokú szakemberképzés összhangban legyen a vele szemben támasztott és rohamosan változó társadalmi igényekkel. A felsőoktatás helyzetét, munkájának feltételeit és hatásfokát jelentős mértékben befolyásolja a közoktatás, ezen belül is elsősorban a középfokú oktatás szerkezete és helyzete, a közoktatás és a felsőoktatás közötti illeszkedés. A középfokú oktatás s a felsőoktatás illeszkedésének problémái mindenekelőtt a felsőoktatás rendelkezésére álló un. merítési bázis mennyiségével és minőségével függnek össze. E tekintetben sem a jelenlegi helyzet, sem a fejlődési tendenciák nem megnyugtatóak. 1979ben az érettségizők 37 °/<>-a nyert felvételt a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára. Ez az arány a felsőoktatás merítési bázisának méreteit megfelelőnek mutatja. Ugyanakkor az esti és levelező tagozatokon való továbbtanulást is figyelembe véve, az összes érettségizettnek megközelítőleg a fele 30 éves koráig diplomához jut, s ez az arány a gimnáziumban érettségizettek esetében a 75-80 %-ot is eléri, ami viszont azt is jelzi, hogy az érettségit adó középfokú képzés jelenlegi méretei felsőoktatásunk hallgatólétszámának jelentősebb emelését nem is tennék lehetővé. A felsőoktatás meritési bázisának mennyiségi,és minőségi összetevőit egyaránt befolyásolja a középfokú oktatás mai funkcionális tagolódása gimnáziumokra és szakirányú képzést nyújtó iskolákra. A felsőoktatásba való bejutás szempontjából a legnagyobb eséllyel indulók és a felvételi követelmények teljesítése tekintetében a legalkalmasabb