Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-14— alapos munkának, körültekintő értékelésnek minősitették a tervezetet, bár elhangzott olyan vélemény, hogy tulajdonképpen sorozatosan eléggé régóta meglévő problémáik összefüzése történt meg bizonyos koncepció keretében. Legfontosabb megállapításaival, helyzetértékelésével és fejlesztési irányaival a bizottság egyetértett. Kritikusabban értékelték a tervezet helyzetelemzését abból a szempontból, hogy az okok feltárása megítélésük szerint nem elég mély. Nem valamilyen öncélú vájkálást hiányolnak, hanem azt, hogy feltárjuk, milyen okok működtek és ezek mennyiben küszöbölhetők ki a következő időszakban. Határozatok voltak, sok kérdés felmerült, de számtalan olyan tényező működött közre, amelyek helyes irányzatok ellen hatottak. A bizottságnak az a véleménye, hogy az okok alaposabb feltárása nélkül és a feltételek megjelölése nélkül, amelyek szükségesek a határozatok végrehajtásához, nem lehet elég eredményes a jövőben sem a legfelsőbb szervek háározata. Nyomatékosan hangsúlyozták az anyagi feltételekre való utalásnak, ezek felméresének szükségességét, hiszen eddig nagyon sok jó elképzelés feneklett meg a pénzügyminiszter szintjén. E téren a jövőben még nehezebb lesz a helyzet. Az okok elemzésével kapcsolatban kiemelték a bizottság tagjai, hogy nem kap megfelelő súlyt a pedagógusok helyzetére vonatkozó elemzés. Olyan eletforma alakult ki a pedagógusoknál, amely egyik legfőbb gátja a célok realizálásának. Sok oktatóra jellemző, hogy müveit diákként kezdi és mint oktató olyan helyzetbe kerül, hogy még az általános szakmai műveltséggel is nehezen tarthat lépést. A pedagógusok helyzetének gyökeres rendezése nélkül aligha valósithatók meg a célkitűzések. Felmerült, hogy több ellentmondás van a tervezetben. Kiemelték, hogy nem eléggé átgondolt néhány kérdésben a feladatok egymásra épitése. Például helyes-e, hogy az intézményen belüli integrációs folyamat megelőzi a főiskolák és egyetemek integrációjára vonatkozó intézkedéseket. Felvetették ,hogy a középiskola és a felsőoktatás egymásra építésében nem látnak következetességet, nincs középoktatási reform és ez gondot okozhat a felsőoktatásban. Ellentmondás érződik abban a kérdésben, hogy egyfelől állást foglalunk a kétfokozatú képzés mellett, másrészt a konvertálható egyetemi képzés mellett. Kérdés, nem teremt-e ez olyan helyzetet, hogy megmarad az erősebb centralizáció, de nem az oktatás végén, hanem elején. A főiskolák funkciója nem változik, ebben a keretben nem oldódik meg a konvertálható egyetemi képzés. Szándékosan emelte ki ezeket a kérdéseket. A vita egyik következtetése az volt, hogy a tervezetet célszerű lenne kiegészíteni a feltételek rendszerével, s ha megszületik a legfelső szintű határozat, célszerű lenne kidolgozni egy stratégiai tervet a felső-