Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

- 2 jelont, nert a l:til!:ereökeű.eloia mint tudomány sajátos helyet foglal el. A külkereskedelmi tanszék munkájában határosott törekvés ismerhető fel, hogy at oktatás során a tananyagokat a gyakorlat oldaláról is feldolgozzák sokoldalúan és alaposan. Helyesnek tartjuk azt a tanszéki gyakorlatot, hogy külső előadókat is bevonnak az oktatásba és egyes témakörökben meghívottakkal is tartatnak kiegészítő elméleti, vagy elmélet és gyakorlat összefüggéseit tárgyaló előadásokat. A tanszék figyelemre és elismerésre méltó lépéseket tett az oktatási programnak megfelelő külkereskedelmi szakoktatás megvalósítására, ugyanakkor a tanszék törekvéseiben oég az útkeresés elemei is jelentkeznek, •(l I '.( I ' w ÍJ mert a múltból - úgy tűnik - nem rendelkezik k£e#ésrs±+ő alapokkal, • b/ Az úgynevezett alapozó és általános közgazdasági műveltséget nyújtó oktatás beható vizsgálata a bizottságnak nem állott módjában, de nem is volt feladata, A szak jellegéből ad ióan azonban a bizottságnak néhány észrevétele van azoknak az ismereteknek a tekintetében is, amelyeket nem a külkereskedelmi tanszék hivatott nyújtani. . a 1/ A tanterv matematikai és számitás-technikai oktatást rendkivül magas óraszámban irányozza elő. Ez nyilván alapos megfontolások eredménye, de néhány a végrehajtásból származó feszültségre szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet. 2/ A tananyagok szerint egyes matematikai diszciplínák nagy mélységben, de nem közgazdaságra orientáltan kerülnek tanításra. Ugyanakkor a külgazdasági szakos hallgatók tanulmányi anyagában ez a formális matematikai tudás sehol nem kapcsolódik a közgazdasági oktatáshoz. A szakoktatás a matematikai ismereteket nem használja. A hallgatók a szárnitás-techdkát nem tudjákkellően gyakorolni, s ennek következtében a tanultak holt tudássá válnak, melyre az életben csak kevés helyen van szükség. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy hiányzik olyan áttekintés, amely tájékoztatást nyújtana, hogy a különféle közgazdasági problémák megoldására milyen sajátos matematikai - magaa, vagy középfokú - gyakorlati módszerek állnak rendelkezésre, /Pl.: a II.félévben a heti J1 óráB terhelésből 8 esik matematikára, 8 nyelvekre, 4 nem közgazdasági jellegű tárgyakra és 11 óra marad közgazdaságra/.