Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

-17 egyéves vállalati külker, gazdaságtant, mely nemcsak külker, vállalati, de termelő vállalati kérdésekkel is foglalkozik. Elkészült a külker, gazdaságtsn jegyzet is. Sikerült megállapodnunk a külker, vezetőképzővel egy szinpóziumon ezer oldalas tananyagunkkal kapcsolatban. A külker, alapismeretek jegyzetet az érdekelt felmérő tanszékekkel megvitatuk. Válasszuk szét a problémát: az egyik probléma a mi egyetemi oktatásunk általános gondja, és nem külgazdasági szak gond; a fegyelmi helyzet. Maradjunk csak a szaknál, a külker, szakbizottság kérdéséhez: jogos a feltevés, hogy akkor minden szaknál legyen ilyen. De tulajdonképpen még-sem jogos. Az egyetem szervezeti rendjében vannak felelősok, sttw, ilyen körülmények között a szakon a koordináció mindenképpen a szakvezető tanszék, illetve tanszékek feladata. Viszont létszám, stb. tekintetében a koordináció korlátolt épp ezért javasolnám, hogy valamilyen formában a koordináció lefolytatására hozzanak létre egy ilyen bizottságot. Nem javasolt semmeiféle irásos anyagot, mivel az elmúlt évben már több ilyen anyag ment fel, de lényegi, tartalmi visszajelzés azokról nem történt. A Baczoni elvtárs is végig olvasta a tanszék összes tananyagát és adott is róla véleményt. Le./ kell ülni és szervezeti keretet kell ennek teremteni. Kreskay Ferenc: Tóth elvtárs hozzászólásában sok mindent levett a""v^r;CruTroT,*"de néhány kérdésre azonban reagálnia kell. Egyik ilyen kérdés a névtábla csere, hogy a külkereskedelmi szakról a külgazdasági szakra való áttérésnek hogyan adnak tartalmat a tanszéken? Meg volt erre a tendecia, ho^y tartalmat is adjanak. És itt kapcsolódik az Oktatásügyi Minisztérium képviselője által felvetett problémához: az'anyag mennyiben felel meg ezeknek a kérédeseknek? Lehetett volna a vizsgálat céljául azokat a kérdéseket is feltenni, amelyeket Berend elvtárs felvetett és amit az Oktatási Minisztérium képviselője felvetett, de akkor a bizottságot is ugy kellett volna összeválogatni személyileg, és legalább ilyen irányú instrukciót kellett volna adni nekik. A bizottság ilyen instrukciót nem^kapótt, és személyileg sem olyan összetételű. Mindazonáltal megitélése szerint a bizottság el tudta végezni azt a feladatot, hogy jelezze a "cégtábla-csere", ill. az e,litett követelmények tekintetében meglévő problémákat. Nem tudja a bizottság átvenni és helyettesíteni egy tanszéknek a munkáját. Ez nem is lehet feladata. Amennyiben az Egyetemi Tanács ugy gondolja, hogy ilyen irányban a vizsgálódást tovább kell folytatni, akkor helyes lenne olyan személyeket bevonni a bizottságba, akik több ismerettel rendelkeznek és előképzettségben is meg tudnak felelni ezeknek a követelményeknek. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen igényű bizottsági vizsgálathoz egy tanévnyi idő kevés, Inert itt a tananyagokat is meg kellene vizsgálni és vitatni . Egyik oldalon van egy olyan jelenség, hogy 16 megkérdezett tanszék, ill. szervezeti egység közül 7 egyáltalán nem nyilvánított véleményt a külgazdasági szakkal kapcsolatban, ugyanakkor a Külkereskedelmi Tanszék exponálja, hogy alaptárgyakból történő ismeretek tekintetében nehézségeik vannak, továbbá, hogy a társtanszékektől nem kapnak segítséget. Célszerűnek látszik a vizsgálat kiterjesztése,, meg kell nézni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a tárgyak. A hallgatók tanulmány fegyelme sem tekinthető kielegitőnek, kívánalmakat hagy maga után az órák látogatása. Általában mindenütt van egy aktiv mag, amely érdeklődik. Tehát mint mondotta, még a kapott észrevételek közül is anit az alaptanszékek küldtek,csak keveset tudtak hasznosítani. Ezért