Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

-18 ­fogalmazott ugy, hogy a szakon tanitó tanszékek jobb kooperáció­jának megvalósítása érdekében az Egyetemi Tanács felkéri az egye­tem rektorát ... stb. Még azzal is egyetértene, hogy a rektor mérlegelje, alakitsanak-e ilyen külkereskedelmi szakbizottságot. Lehet, hogy ez is csődbe jut, az attól függ, hogy milyen feladatok­kal bizzák meg. Pontos az is, hogy egymás tananyagát is megismerjük. Tehát kevésnek tartja a segítséget amit a tanszékektől kapott. Igaz ugyan, hogy a körlevél - a rövidség kedvéért - az ő aláírásával ment ki, nem a rektor elvtárséval, de azért a tanszékvezetők reagál­hattak volna. És ez vonatkozik az Oktatási Minisztérium segítségére is: jó lett volna, ha a bizottság előbb, időben megtudhatta volna, hogy az NGKB határozat miről szól. Ugyanis többszöri felszólításra is csak január 11-én kapták meg, január 4-i dátummal. Ennek ellené­re hasznos, hogy megkapták, mert igy tudják, hogy miben érdekelt az egyetem. Tóth ós Szentes elvtársak közelítették meg ezeket a kérdése­ket az egyetem jövője szempontjából a legcélszerűbben. Egyetért azzal a felvetéssel is, amit Nyilas elvtárs mondott, de szeretne az esti nyelvoktatásra vonatkozó javaslathoz szólni. Pontos tudni, hogy milyen rétegekből tevődik össze az esti hallgatók köre. Mert például, akik a levelező tagozaton végezték el a főiskolát, azok nyelvi oktatása reménytelen? Meggondolandónak tartjuk /vagy kérjük meg az egyetem Rektorát, hogy vizsgálja meg/, milyen lépéseket lehet olyan irányba tenni, ho§y az esti oktatásban a nyelvoktatás csak kivételszámb a menjen. Általában tegyük kötelezővé a nyelvis­meretet, de csak kivételesen engedjük meg a nyelvoktatást. Kétséges a hatékonysága a 12-14 fős, vagy ennél is nagyobb nyelvcsoportoknak /a Nyelvi Intézet, mert ilyen létszámmal számol/ az optimális lét­szám 6*8 fő, amit képtelenek vagyunk tartani. A Határozati javaslatokkal kapcsolatban: itt a bevezetőnél a saját hibája, hogy KB szerepel, vagy Pol. Biz.-t kell írni. Az 1. határozati javaslattal kapcsolatban: nem ragaszkodik, hogy mit, hová tegyünk. Ez valaki részéről utólag született Ötlet, de fel­merülhet ez a kérdés is. Idő birtokában ezt meg lehet fontolni. Ebben nagyon sok minden van, beleértve még azt is, hogy a Külkeres­kedelmi Főiskola, az Egyetem külgazdasági szaka, - esetleg a nemzet­közi szak-, mint bázist tekintve, nem lenne-e érett arra, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem valamilyen karaként egyesül­jön anélkül, hogy itt most állást kellene foglalni? Egyetért a 3» pontra vonatkozó, Szász elvtárs által mondottal, hogy "intézménye­sítettre" változtassuk. Végezetül: személyes közreműködőként szak­májánál fogva is érintette és nagyon örül annak, hogy a Pécsi Állam- és Jogtudományi Kar megvizsgálja a közgazdászképzéssel kap­csolatos jogi ismeretek szükségesek. Van áttekintése a külgazdasági szakemberképzésnél a jogi képzés volumenéről. Mindenütt, Keleten és Nyugaton is sokkal jobb a jogi képzés, mint nálunk. Pontos is, hiszen ezen emberek jogi tevékenysége hozzátartozik a szakmájukhoz. Határozatok: 1. A MKKE külgazdasági szakán folyó képzés oldja meg az MSZMP KB 1977. október 2o-i határozatából reá háruló feladatokat és felel­jen a NGKB külgazdasági szakember-képzés és tovább-képzés felada­tairól szóló határozatának. A fentiek érdekében a szakképzés elindult azon az uton, melyet az egyetemi reform a szak fejlesz­tésére kijelölt.

Next

/
Thumbnails
Contents