Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
ur - 15 tudjuk tenni, és ez nem kevés. Szép Jen ő: Általános megjegyzése erősen kapcsolódik azon problémakörhöz , amelyet Szentes és Péterfi elvtársak emlitettek. A közgazdasági szakon végzett szakembereink kapcsolatba és szembe kerülnek olyan szakemberekkel, akik a világ többi egyetemein végeztek. Hiányolja, hogy az egész anyagból nem derül ki az - ós a vizsgálatnál szerpelt-e -, hogy mi történik azokon a nagy multu egyetemeken a nagyvilágban, ahol ilyen oktatás folyik, mint nálunk. Mihez hasonlitsuk mi. az at^etemeinket, és hogyan állapitsuk meg hogy a tantárgy-struktura jó-e? És ha készül ilyen általános anyag, amiről Péterfi elvtárs szólt, ezt majd nem lehet figyelmen kivül hagyni. A másik speciális dolog: az elmúlt évben a külgazdasági szak vonatkozásában a II. évben jó képzési anyagot állítottak össze a Matematika Intézetben, aminek jó volt a visszhangja. De talán még jobbá lehetne tenni, ha nem 1 félévre koncentrálnák, hanem legalább 2 félévre tudnák széthúzni ezt az anyagot, és ezáltal jobban tudnának támaszkodni a Statisztika Tanszék anyagára, igy hatásosabbá válna az anyag. K ovác s | S ándor: Nem nagyon ismerjük egymás működési területeit. TOihoz szólna, amit a közgazdasági problémáknak a különböző szaktárgyak oktatásába való beépítésével kapcsolatosan a felszólalók elmondtak. Ezek a problémák szükségképpen megjelennek minden olyan szervezet-elméletben, amely egy nyitott gazdaságban működik. Ennek a szervezetnek az elmélete nem tudja segíteni a működést, ha csak valamilyen módon nem integrálja magába a környezetet. A szervezési szakirodalomban is végbement egy olyan fordulat, hogy a környezet determinálja a stratégiát, és a vállalat e stratégia érdekében fogalmazza meg a strukturát. Környezet - stratégia - struktura. Egy modellsornak változó elemei. Most jelent meg egy új jegyzetünk - az Ipari üzemszervezés Tanszéknek -, melyben szerepel a piac, a tudományos-technikai, technológiai fejlődés, vagyis a környezetet meghatározó tényezők, amelyek befolyásolják a vállalati célrendszert. Az ipar-szakosoknak oktatnak tényleges külgazdasági ismeretet, amelylyel igyekeznek felfegyverezni őket a vállalati irányításra. E modell egy nyilt modell, mely konkrét változókat; nagyon határozottan a környezetet tartalmazza. Ennek birtokában megy ki tőlünk a végzős közgazdász. Megviszgálandó, hogy ennél többre nincs-e szüksége, de megvan a fogadókészség, és ez nagyon fontos. Palánka i Ti bor : A vita irányával ő a maga részéről negyrészt egyetért. TSjtÍI a kei'tös képzés ügyében lényegében kirajzolódott afczal is egyetért: egyetemi diplomás közgazdászokat kell képezni olyan külgazdasági szak* ismretekkel, amelyekkel azonban működni, élni tudnak azon közBgbe, ahova kerülnek. Kozma elvtárs megfogalmazása nincs ellentmondásban a vitával: a gyakorlati ismereteket bele kell illeszteni a képzés keretébe. Egyetért azzal is, hogy a Bizottság a kitűzött célokat, elvárásokat teljesítette, viszont a dolgok természeténél fogva egy sor nagyon alapvető probléma maradt nyitva, amely további viszgálódást igényel. Például: az egész külgazdasági képzés tananyag- és tárgystrukturája; részben arányait, színvonalát illetően, és az átfedéseket, a fehér foltokat illetően, amelyet többen is érintettek. Ugyancsak ilyen probléma a külgaudasági szemléletnek a kérédése; részben a külgazdasági szakokon is. Kitérne e^y vitára, mely a szakember igénnyel kapcsolatban folyt:olyan probléma is felmerül, hogy nem határólodik el elég világosan a külgazdasági szemléletű közgazdászok " ' — t~ - 1 <f n "-oT^oaiSrri szakosok iránti igény. Ez látszóla-
