Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
- 13 képzés helyzetét illetően annyira, - /ez most nem a Nyelvi Intézetnek szánt kritika/. Végül, nem véletlenül kérdezte, hogy figyelembe vette-e az NGLB határozatot a bizottság? Mert lehet e ezen az egyetemen, bármilyen szakon, olyan közgazdászokat képezni, hogy a külgazdasági ismereteknek hibájával legyenek? És vajon miből fakadt egyes tanszékeknek az érdektelensége a Kreskay elvtárs levelére való válaszadásnál? Súlyos, hogy más tanszékek nem tartják fontosnak a külgazdasági, nemzetközi gazdasági ismeretekre vonatkozó tárgykörnek az oktatását, bár e tekintetben óriási az elmaradásunk az elméletekhez képest. Az elmúlt másfél évtizedben hatalmas irodalma született ennek, és sok egészen ujat hozott, miközben mi szinte változatlanul oktatjuk a különböző klasszikus mítoszokat. Ez nemcsak a külkereskedelem anyagaira vonatkozik, hanem majdnem minden érintett tanszékre. Elmaradtunk a saját gyakorlatúnktól is, mert a népgazdaság nem tud lépni ilyen oktatási struktura mellett. Ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt két reform után jöjjön egy harmadik reform, de azt, hogy minden érintett tanszéknek munkájában a le^határo^ zottabban végig kell gondolnia, hogy mit kell tenni és milyen modon változtatni s szemléletmódján. A tanszékek közötti együttműködésben nagyon na^y elmaradást tapasztal az emiitett téma vonatkozásában is, de egyébként is. Pét erfi Jáno s: Könnyű a helyzete, mert azokat, amelyeket ő is mondott volna," mar "számos hozzászólás érintette. Gélszerű lenne, ha ez a Kreska; elvtárs vezette bizottság meghatározott idő múlva, mindent mérlegelve újabb anyagot készítene. Az egyik gondolat: az adott szakirányt; kérdésben tulajdonképpen 1975. májusában az Egyetemi Tanács által elfogadott, "Az egyetemi kérdés fő irányai"-val lényegében egy képzési időszak lezárult. A továbbképzés és az alapképzés szerepét világosabban kellene elhatárolnunk. Indokoltnak tűnik annak vizsgálata, amit a 8. oldalon, vagy a 13. oldalon, mint a külgazdasági szakképzés cél mond, hogy ezek milyen mértékben realizálódtak? Megítélése szerint az egyetemi képzésnek nincs kettős célja. Más oldalrol a Külkereskedelmi es Számviteli Főiskola célja is aleggé differenciált. A másik ami feltétlenül indokolja, hogy az előterjesztés jobb formában készüljön el, a többek által említett NGKB figyelembevétele. Tévedés, hogy ez a határozat minőségi dolgot nem fogalmazott meg. A nyelvoktatásnál a képzés tartalmi korszerűsítésével kapcsolatban a szaktárcák szabad kezet kaptak, hogy az egyetem realizálja a népgazdaság igényeit . Amióta több közgazdasági kar működik /és más egyetemen is /, azóta sürgős, hogy a közgazdász kep zés tartalmi kérédései napirendre kerüljenek. A képzésben bizonyos tantárgyi átfedések vannak, erre utal az anyag is, melynek oka a tanszéeke közötti koordinálatlanság. Konkrét megfogalmazásokra lenne itt is szükség, További indok új előterjesztésre, hogy'tulajdonképpen nemcsak a szakirányú képzés tartalmáról kellene alaposabban beszélni, hanem a többi szakokon a külismeretek viszgálatáról is. A post-graduális képzésben nagyon erős külgazdasági képzés folyik. Az elméleti szakon, éppen a külgazdasági post-graduális képzést vezető szakbizottság a leginkább működő és aktív. Végül ínég egy problémakört a vizsgálatkőrébe vonna, nevezetesen azt, melyről NGKB határozat van. Beszélni kellene az 1965-ben elfogadott reform tartalmi kibontakoztatásáról. Meg kellene azt is fogalmazni, hogy a közgazdász-képzésnak mi a közös része. Ha szabad vitatkozni az itt elhagzott véleményekkel: az egyik a mennyiségi igény, mely a külgazdasági szakemberekkel kapcsolatban álatlában felmerül. Ugy érzi, ahogy Berend elvtárs is fogalmazta, hogy túlzottak az igények as egyetemekkel és főiakolákkal szemben. De eáen igények megfogalmazása mögött ott áll az Országos Tervhivatal is ! A másik ami szóba jött, hogy a közgazdász-képzésben mi a jogi ismeretek oktatásának helye és szerepe? Az OM felkérte a Pécsi Egyetem Állam-
