Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
- 11 a konkrét alapozó ismeretek tudásával is. És sokszor emiatt vannak duplikálásnak tűnő részek a tananyagban. Nem akarja birálni egyik tanszéket sem, de előfordult, hogy az óraszám növekedésével szinte azonos arányban csökkent az ismereteknek a mélysége /itt konkrétan a Pol.Gazd.tanszékre gondol/. Az óraszámnövelés önmagában nem hogy jót tett volna, hanem inkább felhígulást okozott. Stark Antal :. i Ő i3 csatlakozik a szak-felülvizsgálatához való kezdeményez éshe z. Ezt jó lenne folytatni a tervgazdasági szakon is. Alapjában véve az előterjesztést nem tartja rossznak,mivel egy sor alapkérdést exponál. Hegitélése szerint a külgazdasági szakon folyó képzésben az elmúlt néhány év során elég jelentős többletterhelést okozott. Ezt létszám növeléssel nem lehet megoldani. Kétféleképpen lehetne: vagy bizonyos mértékű szelektálást kell végezni az oktatásban; vagy fokozottabb munkamegosztást kellene kiáhkitani az egyetem más tanszékeivel. Erre a szelektálásra van lehetőség, a 8. oldalon láthatd: "a szakvezető tanszék.... a tananyagok jelentős hányadát kénytelen megismételni." Szóval ő megkérdőjelezné ennek a megálla pitásnak a helyességét. Meggyőződése,hogy az alaptárgyak ismeretében nem érzékeli, hogy romlott volna a helyzet. És pol.gazd. oktatás is lehet,hogy minőségében nem javult, de a tananyag egy sor olyan uj ismeretet ad, amit néhány évvel ezelőtt nem adott. Ez,ugy érzi, hogy kissé alibi jellegű megállapítás, szaktanszékeink túlságosan is olyan irányt vettek, hogy általános ismereteket oktatnak nálunk is anélkül,hogy arra szükség lenne. Ez olyan tartalék, melyet ha megszüntetnénk, a túlterhelést csökkentené. Arai a fokozott munkamegosztást illeti, ellentétes tendenciát lát. A szakszeminárium idejének módosítása ellene szól: kirekeszti a többi tanszéket a szakszeminárium hirdetéséből, - ez egy kissé túlterhelést jelent. A szakszeminárium-áthelyezés jogosságát megkérdőjelezi. Másik: egyértelművé vált, hogy mi a képzés iránya, és itt a 6. oldalon a külgazdasági szakemberképzésre utalunk,egyértelmű,hogy miért kell fenntartani az itt kettősnek nevezett képzést. Egyetért azzal, hogy ez nem szerencsés, olyan képzést kell a jövőben is megvalósítani,hogy gondolkodni tudó, szervezni képes, de gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket kell kiadnunk, akik a szemléletüket tekintve igenis, kereskedő szemléletűek. A 6. oldalon az szerepel, hogy az egyetemen nem kereskedő képzés folyik. Szerinte igenis, kereskedelmi szemléletű emberekre van szükség. A szemléletet szükségesnek tartja még akkor is, ha ehhez szükség van külkereskedelmi technika oktatására, stb. Ilyen értelemben javasolja,hogy itt a határozati javaslat vagy következtetés cimén 1.pontban szerepeltetnek ne csak a végét változtassuk meg,hanem e kettős cél megszüntetésére vonatkozó passzust is. Talán igy: az esti-, kiegészítő és a mérnök képzéssel kapcsolatban is ki kell alakítani, hogy hogyan tovább. Esetleg kell-e másképp oktatni? Ami a 6.pontot illeti, pontosítani kellene ezt a megfogalmazást: nem lehetne-e bevezetni meghatározott idegen nyelvi tudást. Most is van egy bizonyos felvételi feltétel. A 8. ponttal kapcsolatban: az egyetemi külgazdasági szakbizottságra az eddigi tapasztalatok alapján nincs szükség; ezzel nem ért egyet. Ezáltal épp egyéb testületek létét kérdőjeleznénk meg. Célszerűnek tartaná,hogy a szakvezető tanszék egy nagyon operativ együttműködésben legyen a főiskolákkal. Ne csak a Külkereskedelmi Főiskoláról beszéljünk, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának is van egy külkereskedelmi szaka. Legyen mód a tananyag egyeztetésre, elhelyezésére, nyelvi képzésre, stb. Operativ együttműködés - ezt tartaná követendőnek.Befej ezésként : a külgazdasági szemlélet erősítésére más tárgyakban. Erre érvényes határozatunk van,vegyük elő és térjünk vissza rá Egyetemi,vagy Rektori Tanács keretében,hogy ez hogyan valósult meg.
