Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. szeptember 24. - 1. Munkaterv - 2. Takarékossági intézkedési terv

Ál^ -9­kosságról van szó, hanem a gazdálkodás egészének átalakításáról. Azon nem érdemes most vitatkozni, hogy az 1,3 millió elvonás tel­jesithető-e és indokolt-e. Véleménye szerint ezt meg kell csi­nálni ugy, hogy az alaptevékenység minél kisebb csorbát szen­vedjen. Eddig is az átlagnál rosszabb körülmények között vol­tunk és az elvonás további rosszabbodást fog jelenteni. A ta­karékosságot csak ugy lehet megoldani, ha ez nemcsak a Gazdasági Igazgatóság feladata, hanem esetenként tanszékvezetői feladat is. A VB állásfoglalása szerint figyelembe kell venni, hogy mit bir el az Egyetem rossz műszaki állapota, hogy nem ott tör­ténik-e az igazi megtakaritás, ha a szakemberképzés tervezését módositanák, ha nem növelnék a beiskolázási számokat, ha meg­néznék, hogy miért van olyan óriási különbség a pályázati állá­sok és a végző hallgatók száma között, amikor a tapasztalatok szerint az esetek döntő többségében nem egyetemi végzettséget igénylő helyekre kerülnek. Ezek az igazi gazdálkodási kérdések. Mózes László: Az emiitett 1,3 millió elvonás mellett az egyetemi érdekeltségi alapok mintegy 4o %-ra estek vissza a 3 évvel ezelőttihez képest. A + lo $ is súlyos milliókat fog el­vonni a fejlesztési alapból. Arra is gondolni kell, hogy ebből az alapból forditunk az alaptevékenység finanszirozására is je­lentős összegeket. Amikor takarékosságról beszélünk, gondosan felül kell vizsgálni, melyek azok a tevékenységek, amelyeket e­mellett meg kell emelni annak érdekében, hogy az adott körülmé­nyek között jobban láthassuk el feladatunkat. Tehát a költség­vetés felhasználásának átstrukturálására van szükség. Pét e r f i János: Nem tudja elfogadni Szarvas és Forgács elv­társak véleményét. A népgazdaságban vannak problémák, pocsékol­juk a javakat, de mindig ugy látjuk, hogy nem mi, hanem mások. A takarékossághoz, mint minden fogalomhoz, másodlagos értelme­zések is tartoznak. Az ilyen átvitt értelmezésekkel nem ért egyet. Orosz elvtárs világosan megfogalmazta, hogy a feladatokhoz szük­séges eszközök minimális biztositására lesz lehetőség. Szarvas elvtárs szóba hozta az 1,3 milliót. Ebből kb. félmillió olyan összeg, ami valójában nem az Egyetem pénze. Egyetért Kolla­rik elvtársnővel, ho^y az Egyetem épületének eléggé leromlott állapota miatt a fütes, világit ás elég drága. lo-15 évvel ez­előtt, amikor még voltak lehetőségek, az Egyetem vezetői nem használták ki ezeket és ennek most latjuk kárát. S z u h a y Miklós: A tervezetet korábban szétosztották, hogy mondjuk el észrevételeinket, de ezzel a lehetőséggel nem éltünk. Egyetért azzal, hogy ne tartalmazzon irreális célkitűzéseket az előterjesztés, mert ez a hitelét rorianá, pl. hogy a fűtésnél 25o ezer Ft megtakaritás legyen, amikor az épületnek eddig is igen rosszul fűtött részei voltak. Ne próbáljuk ugy feltűntetni magunkat, mintha eddig pazarlás lett volna, vagy luxus jellegi! beruházások történtek volna, ahol azonban esetleg volt ilyesmi, azt mondjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents