Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. december 18. - 1. Tájékoztató a tanszékvezetői megbeszélésekről - 2. A tudományos kutatómunka szervezése és irányítása - 3. A szervezés egyetemi oktatásának helyzete - 4. Egyebek - Emlékplakett Antoniewitz Flóriánnak - Páli László megbízása tanszékvez. teendőkkel Ferencz L. betegsége idejére - Nevelési Bizottság jóváhagyása

kl -11bizottság végzett, az elképzeléseket ugyan nem tudta keresztül vinni, de egyes lépések annak szellemében történtek. A közgazdasági szakbizottságot a Minisztérium azért hozta létre, mert más tudományterületeken is működnek ilyenek, mert szakértői véleményekre van sok esetben szükség. Csizmadia elvtárs emiitette , hogy a Pécsi Egyetem kapta a könywiteltan tankönyv megírásának feladatát. Tény, hogy a Főosztály kezdeményezte, hogy hasonlóan az orvosképzéshez, bizonyos tananyagokat jó tankönyv alapján oktassanak, amit minden egyetem elfogad és hogy ilyen tankönyvekre szükség lene a közgazdasági felsőoktatásban is. Az ilyen irányú törekvesek eddig megbuktak. Kérték a közgazdasági szakbizottságtól, hogy első lépésben mondja meg, hogy a vállalati gazdaságtannak milyen ismereteket kell közölnie. Legtermészetesebbnek az látszik, ho^y a három közös szakon kerüljenek kidolgozásra, a tematikák és pályázatot Írjanak ki. Ez a kezdeményezés megbukott, ez részben a Közgazdaságtudományi Egyetem, részben a Pécsi Egyetem rovására irható. Ettől függetlenül a Minisztérium továbbra is szükségesnek érzi ezt a kezdeményezést és a pályázati formát a legjobb megoldásnak tartja. A könyvvitel tankönyvvel kapcsolatban is ez volt a szándék, majd a pécsi kar a kiadóval aláirt egy szerződést a tankönyv kiadására. Ezt a Minisztérium nem akadályozhatta meg, de oda fog figyelni, hogy olyan könyv kerüljön kiadásra, amit nem csak a két egyetem hasznosíthat. Elképzelhetőnek tartja az alaptankönyvek ilyen megírását. Az Egyetem megírta a vállalati pénzügyek tankönyvet, itt is hasznos lett volna az együttműködés. S z u h a y Miklós: Az előterjesztés alapján Csizmadia elvtárs határozati javaslata mestermunka, mert világos áttekintést ad. Egyértelműnek tartja, hogy a szervezéssel kapcsolatban az iparvállalatok Szervezése és irányítása tárgy köré koncentrálódnak a problémák. Ha előre akarunk lépni ebben a vonatkozásban, ezzel kell elsősorban foglalkozni. Kovács elvtársnak igaza lehet, hogy a Tanszék által tett lépéseket nem akceptálják eléggé, azonban valószínűnek tűnik, hogy a bírálók csak abból tudtak kiindulni, amit kézhez kaptak. Senki nincs olyan helyzetben, hogy most meg tudná mondani, hogy a korábbi tananyaghoz képest a jelenlegi előrelépés vagy visszalépés. Feltehetően hiba történt, amikor az anyagot irták és nem hívták fel a figyelmet, hogy ne csak önmagában nézzék, hanem azt is, hogy előrelépés történt-e vagy nem. Ez az egyik alapvető probléma. Ettől függetlenül nem érzékeli teljesen azt a problémát, amit Csizmadia elvtárs felvetése tartalmaz, olyannak, ahogy Kovács elvtárs interpretálta. Fel lehet fogni mint bizalmatlanságot a Tanszékkel szemben, de ugy is, hogy ebből nem zárható ki a Tanszék sem és anyagilag is ösztönzünk arra, hogy színvonalas anyagot produkáljanak. Más kérdés, ha a Tanseék azt mondja, hogy garantálják, hogy színvonalas anya,got készítenek, ebben az esetben határidőt adhatunk erre. Nem hiszi, hogy Csizmadia elvtárs javslatában az lett volna a szándék, hogy nem bizik abban, hogy a Tanszék előre tud lépni, hanem hogy gyorsabb előrehaladásra van szükség.