Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. február 28. - 1. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata - 2. Intézkedési terv az Ifjúsági törvény végrehajtására. az 1979/80-as tanévre - 3. Beszámoló a szerződések munkákról - 4. Egyebek - A KTI új szakjai és tanterveinek jóváhagyása

M c j -4Szabó Kálmán: Van egy elnöki- vagy minisztertanácsi határozat, jogszabály az egyetemek önállóságával kapcsolatban, ahol világosan meg van különböztetve, mi az, amiben a Minisztérium változtathat a kormány nélkül és miben nem, mi az Egyetemi Tanács jogköre, amiben a Minisztériumnak csak az a joga, hogy ellenőrzi, nem sért-e jogszabályt. Már 197o-ben vagy 1971-ben az Egyetemi Tanács módositotta a korábbi szabályzatot azokban a kérdésekben, amelyek hatáskörébe tartoztak. Már akkor nagy vita volt arról a Minisztériummal, hogy beavatkoznak olyan dolgokba, amelyek nem rájuk tartoznak és nem törődnek olyan dolgokkal, ami kötelességük, pl. az Egyetem épülete. Véleménye szerint Forgács elvtársnak igaza van. Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság méltóságának megsértését látja abban, hogy saját jogkörünkbe tartozó dolgokat sem lehet megcsinálni majd egy évtizeden keresztül, most pedig elképzelnek egy szervezeti változtatást azzal, hogy egy éven belül komoly fordulatok lesznek. Nem tudja, hogy az uj elképzelés érinti-e az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács érvényes rendeletét, oda akarják-e vinni az elképzelt változtatásokat. Méltatlan, hogy ennyi év után akár 2 percet is szánjunk ennek az előterjesztésnek a vitatására. Ugyanakkor javasolja a Minisztériumnak, hogy tanulmányozza át a jelen előterjesztést és a tanszékek által adott javaslatokat is. Nem hisz a gyors szervezeti fordulatokban. A Párt Központi Bizottsága foglalkozik majd a felsőoktatással, de nem hiszi, hogy olyan határozat lesz, hogy az egyetemek szervezeti rendjét rögtön gyökeresen forgassuk fel. A Minisztériumnak azt kellene megfontolni, hogy nem kellene-e engedni az Egyetemnek abban a döntést meghozni, ami rá tartozik. A szervezeti rendszer dolgában várjuk meg, amig elindul valami. Nem hiszi,,hogy a Minisztérium minisztertanácsi rendeletet változtathat. Átmeneti állapotban élünk régóta. Ha alkotmányos rend van, véleménye szerint az előterjesztést nem érdemes tárgyalni. T a r n ó c Márton: A Minisztérium sem maga kezdeményezi ezeket a dolgokat, hanem kötelezik a minisztertanácsi határozatok. 1983ig ezek és a párthatározatok alapján produkálni kell valamit, mer senki nem állit ja, hogy nincs szükség változtatásra. Egyetért Szabó elvtárssal, hogy nem lehet az egyetemek közreműködési nélkül ezt végrehajtani. Knopp elvtárs személyesen hozta létre azt a főbizottságot és 8 munkabizottságot, amelynek feladata a strukturális változtatások kidolgozása. Ezekben a bizottságokban valamennyi intézmény képviselői részt vesznek. Nem minden történt ugy, ahogy a Minisztérium szerette volna, de ha nem teszünk semmit , nem javulhat a helyzet. Szabó Kálmán: Az egész országban tulkoncentráltság van. A központi szervek magukhoz ragadják a döntéseket. A Minisztérium nem tud Tarrá lenni a minisztériumi munkán, ilyen körülmények között mindig fel kell tenni a kérdést, hogy vajon az alapfolyamatot, az oktatást, kutatást javitja-e az ilyen állapot. Drágább