Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről

- 10 ­2.1.3 A szakköz gazdászképzés fejlesztési feladataihoz kapcsol ódó végső következtetések A képzésk,'szerüsités végsó'soro n j elentős eredményeket hozot t, összességében ma ­gasabb színvonalú, összehangoltabb, szakonk ént egység esebb követe lményrendszerü, vi­szonylag /a lehetőségek által behatárol tar,/ rugalmas, komplexebb szemléletű, erősebben funkcionális irányú oktatást eredményezhe t. Sikerességének fontos tényezője az lesz, hogy a most folyó tananyagkorszerüsitési munkák mennyiben lesznek összhangban az alapcélokkal. A szakközgazdászképzés szempontjábólv alapvető, általános céljának meghatározásához az járul hozzá legjobban, hogy konkretizálódott az alapképzés fő célj a, tehát az, hogy le­zárt szakképzé s /függetlenül attól, hogy ágazati, vagy funkcionális irányú/, és nem szük­ségszerű szakközgazdászképzésben való részvétel. Mindezek figyelembevételével meghatározhatjuk a szakközgazdászképzés általános célját és j ellegét. A szakközgazdászképzés célja: olyan tová bbképzés, amely szűkebb szakirány a­í n belül speciális, általános és célr a irányitott, szakért ői szintű és mélységű ismereteket nyújt és gyakoroltat be. A szakképzés posztgraduális jellegű. Cél-me ghatározásunk tehát az alapításkor kitűzött /69.599/1972 .MK .16. Dr.Polinszky Károly miniszterhelyettes/ általános cél változatlanul hagyását javasolj a. A szakközgazdászképzés szakirányainak kijelölésénél / és majd később a tárgy, illetve tematikai struktúránál/két alapvető szempontot kell érvényesítenünk, az alapképzés minden­kori struktúráját és a közgazdasági gyakorlat igényeit/egyébként ennek kell túlsúlyban len­nie/. Most csak az alapképzést figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy a változatlanul ve­gyes szakosodási rendszerhez nem illeszthető homogén szakközgazdász-szakstruktura. A szak­struktura és a - várható, "illeszkedő" - szűkebb szakosodási lehetőségek áttekintése alapján az a következtetés vonható le, hogy a jelenleg bevezetett szakrendszerű szakképzési struktú­rából kilépő hallgatók /természetesen nem az eg yes hallgató/nem fognak döntően eltérő strukturáj u tudásanyaggal rendelkezni, minta korábban végzettek. Figyelembe véve azt ís, hogy az alapképzés is a funkcionális jelleg további erősítésére törekszik, a szakközgazdászképzés sz akositási rendszerében v áltozatlan alapelvnek tekintjük a funkcion al itás érvényre juttatását. A változások sem uj, funcio nális jellegű szakok kiala­kítását, sem meglévők elhagyását nem indokolják . Még teljes átfedés későbbi, egyes szakok­nál jelentkező kialakulása esetén is indokolt - ha más ez ellen nem hat - a specialista szintű

Next

/
Thumbnails
Contents