Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről
- 3 árdát az alapképzésben és a továbbképzésben foglalkozatottakra szervezetileg vagy feladatkörileg differenciálni, Egy-egy tanszék egy-egy tudományterület képviselője, s feladatait mind a graduális, mind a post graduális formában hivatott ellátni. Az anyag többhel^ütt problematikusnak tünteti^fel a szakosítás rendsz.erét. Lasd 7. old. 3* bekezdés és másütt. így például 8. oldal 6. bekezdés. Ezzel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy az alapképzés ós továbbképzés szakosítási rendszerének egymásra épülése nem ^kezelendő mereven, Mind az alapképzést, mind a továbbképzést illetően elképzelhető a szakosítás vegyes rendszere is. Erre a műszaki felsőoktatásban bevált példák vannak. így például az iparágra koncentrált képzés tovább szakosodhat meghatározott módszerekre: vegyipari gépész-rendszerszervező. A továbbképzés tekintetében a funkcionális rendszer kedvezőnek tűnik - bár egyes funkcionális szakok létjogosultsága vitatható a funkcionális szakosítás megitélésem szerint akkor is fenntartható, ha az alapképzés más alapelveken szakosodik. Bármely oktatási koncepció négy irány összefüggéseiben tervezhető: a/ képzési cél, b/ tartalom, c/ didaktika, d/ az oktató apparátus szervezete. A 9- oldalt olvasva ugy tűnik, hogy az előterjesztésben a tartalmi kérdésekkel való foglalkozás részaránya a szervezeti kérdésekhez képest aránytalan. Megitélésem szerint bővítendő lenne az anyag a tematikák érdemi értékelésével, a rendelkezésre álló tananyagok korszerűségének és kiforrottságának vizsgálatával, stb. Kétségtelen, hogy a 9. oldal 4. bekezdésében hivatkozott átfedéseket ki kell küszöbölni. Ugyanakkor az is jogos igény az előterjesztéssel szemben, ho^y az egyes továbbképzési irányok tartalmi fejlesztési igei:yeit differenciáltan tartalmazza. A 9. oldal 5. bekezdésében lévő helyes összefoglalás célkitűzés, amely részletes feladatok ra bontandó. Az előterjesztés 11, oldalának utolsó bekezdésében érdekes bujtatott probléma van. A javaslat szerint a mérnökközgazdász képzés és a tanári kiegészítő oktatás az egyetemi oktatás "normál keretei között" folyik, szemben a szakközgaz dász képzéssel. Valamely összehasonlító hatékonyságvizsgálat következtetései lennének a koncepció kialakításához ér tékes információk. Melyik megoldás vált be az oktatás szin vonala, eredményessége, stb. vonatkozásában?
