Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1975-1976

1976. március. 10. - 1. Középtávú tudományos kutatási terv - 2. A nők helyzete Egyetemünkön - 3. Személyi ügy - Oláh Tibor pályázata

I u -8valóban sor kellene kerüljön ene, nagyon nehezen megy. Egyedül a Szocialista vállalat esetében volt kutatási tervkoncepció. A központi irányitást ugy lehet elképzelni, hogy van néhány kiemelt téma, ezen belül mi a megoldandó feladat, ennek alapján lehet bevonni a megfelelő tanszékeket, személyeket stb. A koordináció véleménye szerint nem összegezés, hanem irányitás. A tervek tulajdonképpen tükörképet adnak a tanszéki tervekről, nem lehet ezeket rendszerezni, nem is volt feladat. Néhány témában laza tartalmi koordinációra talán megérett a láBtőség. Ez elősegítheti, hogy érdemben vehessük fel a kapcsolatot a tudományos intézetekkel, ajánlásaink lehessenek az együttműködésre vonatkozólag. A tanszékek javaslatait tervjavaslatoknak kell tekinteni, amelyekből levonhatunk bizonyos következtetéseket. Néhány javaslat is szerepelt az előterjesztésben, ezek ellen észrevétel nem hangzott el, a Tudományos Szocializmus Tanszék megbizására vonatkozó észrevétel kivételével. Javasolja, hogy tekintse ezeket elfogadottnak a Tanács. Egyetért Máriás elvtárssal, hogy ne legyen profilgazda rendszer. A vitában is élesen kapott hangot, hogy komoly átfedések vannak. Ezt problematikusnak tartja, de nem tartja annyira kiélezetten gondnak a kutatást illetően, mint ahogy a vitában kifejezésre jutott. A téma müvelése során a kutató eljut olyan kérdéshez, ami más régiókba vezet és óhatatlanul foglalkozik vele, s nem is lenne helyes ezt megtiltani. Ezzel nem azt mondja, hogy mossunk el minden hat art a tanszékek között, de ezek át is mehetnek egymásba. Itt igen fontos a laza koordináció, e téren sokkal többet kell tenni, mint eddig. Az oktatási párhuzamosságot másként kell megitélni. Egyetért azzal, hogy adjunk markánsabb kereteket a tanszéki kutatásoknak, de ne zárjuk ki, hogy más területekre is áttérhessenek. A kutatási szabadság és koordináció is fontos kérdés. Az egyetemi tudománypolitikának fontos elve, hogy a tanszékek és kutatók egyéni kezdeményezéseire kell épiteni, törekedve arra, hogy ezek társadalmilag fontos, kiemelt irányokhoz kapcsolódjanak és megfelelően koordináltak legyenek. Megfigyelhető a tematikai szétforgácsoltság mellett a kapcsolódási szándék a főirányokhoz, ami azonban nem elég átgondolt. Van bizonyos szervező ereje a központi integrációnak, ez nagyon kevés, a tanszékek részéről eléggé érvényesült az önállóságra irányuló kezdeményezés. Nagyobb sulyxmak érzi a központi koordináció hiányát. Arra kell törekedni, hogy megőrizve a jól értelmnzett szabadságot, felülről is nagyobb koordinációt valósitsimk meg elsősorban a bázisintézmények és a tanszékek kapcsolatában. Több tanszéknek célszerű lenne visszaadni a tervet, hogy jobban gondolják át azt a szétforgácsoltság, átfedések kiküszöbölése érdekében. Elnök: Az anyag és a vita igen plasztikusan tükrözte, hogy nagyon az elején tartunk a tudományos tervezésnek, az