Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. június 25. - 1. Jelentés az Egyetem 1974 / 75. tanévi munkájáról - 2. A gazdaságföldrajz tananyag programja - 3. Az 1975/76. tanév operatív tanterve - 4. Egyebek - Levelező tagozat Szolnokra telepítése ügyében elvi állásfoglalás - Bora Gyula dékánhelyettessé választásának tudomásulvétele - Félállások felülvizsgálatáról tájékoztatás - Szabó Lajos tanszékvezetői kinevezése az Orosz Nyelvi tanszékre - Aranydiploma adományozások ü. állásfoglalás / Fellegi O., Baksay Á., Ihrig Á., Csuri J., Somorjai F., Módos E., Mecséri S./

-3B i k i c s István: A jelentést tartalmasnak, sokrétűnek tartja, mértéktartó, felveti a problémákat is. Az oktató-nevelőmunkával kapcsolatban szeretné felvetni a tanárképzés ügyét. E téren jelentős fejlődés tapasztalható, jó kezekben van a tanárképzés, ennek ellenére nincs olyan előrelépés, mint amire szükség volna. Az Egyetemnek jövőre meg kellene alaposan vizsgálni a szervezeti feltételek ügyét is. Az interdiszciplináris jellegű tanszékek helyzete: sok ályen tanszék van az Egyetemen, ahol jóképességü emberek elkallódnak, mert nincs tisztázva a tudományos minősités szervezetének ügye. Célszerű lenne, ha ezzel a Tudományos Bizottság vagy más fórum foglalkozna. A diákdemokratizmus talán nem szerepel kellő mértékben a jelentésben. Jelentős előrelépés történt e téren, de a diákok többsége számára még mindig nincs lehetőség arra, hogy közvetlenül az Egyetem vezetőihez juttassák el véleményüket. A jelenlegi rendszer nem tudja mozgositani a széles tömegeket az Egyetemen. A G. szakon kialakult formát ajánlaná szélesebb körben: évente egy-két alkalommal a diákcsoportok KISZ-gyülést tartanak, ahol megvitatják az oktatással kapcsolatos problémákat és irásos anyagot készitenek a Tanszék számára az oktatás szinvonaláról, tananyagról stb., amit a Tanszék a hallgatókkal megvitat. Az anyag érinti a doktori disszertációk körüli gondokat. Javasolja, hogy a következő évben külön egyetemi fórumon foglalkozzanak ezzel, pontosan megfogalmazva a követelményeket, témaköröket stb., amelyek szinvonalasabb munkát biztosithatnak. A félállások ügyében is jó lenne szabályozást hozni, mert tapasztalata szerint nem egységesen értelmezik a tennivalókat. Nem egyszerűen érdekvédelmi probléma, hogy az Egyetem vezetői megalapozottabban foglalkozzanak az ifijuság lakás- és bölcsőde problémáival, itt nincs jelentős előrelépés. Horváth László: A szakszemináriumokkal kapcsolatban: ezt az oktatási formát nagyon fontosnak tartja, talán leginkább szintetikus forma, olyan elem, amely döntő az Egyetem és a gyakorlat kapcsolatában. Tapasztalata szerint amikor gyakorlati témákkal és azok elméleti alapozásával találkoznak a hallgatók, vagy végzett hallgatók, eléggé tanácstalanok. Ki kellene használni azt a helyzetet, hogy az Egyetem egyben a Szocialista vállalat kutatási témájának gazdája is. E téma keretében születnek eredmények, amelyeknek meg kellene jelenni a szakszemináriumi oktatási anyagban is. Kahulit s László: A beszámolónak két funkciója van: az egyik, hogy a Minisztériumot tájékoztassuk a munkáról és annak értékeléséről, a másik, hogy előkészitse a következő év fő teendőit. Ezért néhány kérdésben most kell állást foglalni. Ebből a szempontból vetne fel néhány problémát.