Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-171£ e a ő Gyula: Kicsit furcsa helyzetben érzem magam. Eddig ugyanis olyan vélemények hangzottak el, hogy nagyon lényeges kérdésekről van szó az előterjesztésben, de elhangzottak olyan vélemények is, hogy tulajdonképpen ezek nem is lényeges kérdések abból a szempontból, hogy érintenék a reformnak alapvető mozzanatait. Sajatos véleményként hangzott el Nagy elvtársnak az a megjegyzése, miszerint ő is nagyon lényeges kérdéseknek tartja az előterjesztésben szereplőket, de nem olyanoknak, amelyek ne volnának eldönthetők anélkül, hogy a reform alapelvének egyéni tapasztalatok alapján történő értékelését elvégeznénk. Én abból indulok ki, hogy egy előterjesztést vitatunk, először általanosságban, azután esetleg részleteiben és azt követően hoz az Egyetemi Tanács hatarozatokat. Lényegében az előterjesztésre fogok szoritkozni, jóllehet ismerem a korábbi gvek munkálatait is, amennyire azok ismerhetők egyáltalán és az ezzel kapcsolatos állasfoglalasoknak a főbb megállapításait, akár pozitiv, akar negativ megállapítások legyenek azok. Hangsúlyozom, hogy nem akarom vitatni az előterjesztés időszerűségét, akar érinti az 1968-ban bevezetett képzési reform alapelveit, akar nem, vagy csak átteleken keresztül, közvetve érinti. Ha az előterjesztésből indulok ki és próbalom összefoglalni altalanos véleményemet, egy dokumentumtól nem tudok eltekinteni, nevezetesen az Egyetemi Tanács ez évi munkatervétől, az abban foglalt megállapításoktól, amelyekkel a magam részéről a legteljesebb mértékben egyetértek. Nem látom az összhangot az egyetemi munkaterv leglényegesebb megállapitasai, az oktatas tartalmi, színvonalbeli javitása, munkafegyelem, tanulmányi fegyelem stb. olyan nagy mértékű előtérbe allitása - amit indokoltnak tartok a munkatervben és e között az előterjesztés között. Nagyon sok ellentmondást látok ebben az előterjesztésben, és ezek az ellentmondások tükröződései tulajdonképpen a munkaterv ás az előterjesztés általános egymásnak meg nem felelésének; mondhatnám azt, hogy szemláletileg nem felel meg egymasnak a két dokumentum. Ebben az előterjesztésben a kérdések, ami az intázkeaáseket illeti, szervezeti, módszertani jellegűek ás amely kérdések tartalmilag vannak exponalva, azok tartalmilag csak kritikailag vannak felvetve. De a kérdések megoldási útjainak keresésében - és ezek tükröződnek a javaslatok többségében a javaslatok már nem tartalmiak, szervezetiek, formaiak. Nem alapozzák meg ezeket a szervezeti intézkedésbeli javaslatokat olyan tartalmi megállapitasok, pozitiv tartalmú megallapitások, amilyenek - ezeknek megalapazottsagat nem kivánom felvetni, feltételezem , hogy "ülnek" ezek a tartalmi kritikai megállapitasok, amelyek az anyagban szerepelnek a kritikai megjegyzésekkel kapcsolatosak. Ez a legfőbb gondom, mert anélkül, hogy részleteibe mennék annak a kérdésnek, hogy a reformnak mennyire voltak meg