Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-5om tartalmilag a körvonalai és mennyire nem, mennyire vitattuk azokat meg, ás mennyiben voltak ehhez i

öazitva a formális szervezeti módosítások annak idején, és hogy ez hogyan volt összhangban a gyakorlat igényeivel, azt azért hada mondjam meg, mint aki akkor is dolgozott az ügyetemen, hogy a gyakorlat igényeinek szondázasa nagyon sokoldalúan megtörtént, nemcsak altalaban, hanem differenciáltan, szakokra, ágazatokra, vagy bizonyos funkcionális köz^azdasagi munkáterületekre nézve, ^zek ismeretében próbáltuk megrajzolni azt a képzési követelményt, amelyhez igyekeztek igazitani a formákat, egyiket talalóbban, masikat kevésbé, valamint a módszereket, beleértve természetesen a hallgatók tevékenyéágének módszereinek változtatását és ennek lehetőségeit biztositó formákat is. Ka az előterjesztést nézem, nem érthető számomra az előterjesztés kiinauló vezérgondolata: a 2. oldal első bekezdésében a következőt olvassuk: Nem végeztük még el a reform eredményeként átalakult oktatasi struktura tapasztalatainak elemzését. «em egy részkérdésben tulajdonképpen még a megkezdett reform befejezetlen ... stb. - A következő oldal első bekezdése azzal kezdődik: Oktatási rendszerünk tartós elemének tekinthetjük, hogy sikerült képzési rendszerünk strukturájat a változó nápgazdasagi igényekkel ... jobban összehangolni. Ezután következik egy hosszadalmas, közel egyoldalas felsorolása annak, hogy mit tekintsünk a képzés tartalmat jelentő mozzanatoknak és tartós elemeinek. Nem tudom, ha ezekben a kérdésekben ilyen mértékű allasfoglalas van, akkor mit kell azon érteni, hogy a reform altalános értékelése még nem végezhető el vagy nem végeztük el. Ha nem végeztük el, akkor miért tekintjük képzési reformunk struktúráját a változó népgazdasagi igényekhez igazodónak? A másik fontos dolog, ami az előbbiekben mondottakat támasztja alá az előterjesztésben, hogy a különböző formákról, intézményekről, amelyek az Egyetemen működnek, bizonyos megállapitasok vannak és ezt követik konkrét javaslatok. A két legfontosabbal kezdeném. Több - 6-8 - egymásnak ténylegesen ellentmondó mozzanatot tudok felhozni, de csak két legfontosabbat hozom fel. Részben a munkaterv, részben ez az anyag megallapitja, hogy a képzés társadalomtudományi jellegének vizsgálata a jelenleg működő bizottság előkászitése stauiumaban van és aprilisban vagy májusban hozza az Egyetemi Tanács elé, akkor történik a.imost folyó tanulmányozás eredményeinek értékelése, tehát addigra leszünk olyan helyzetben, hogy tartalmilag tudunk mondani valamit arról, hogyan all a társadalomtudományi megalapozása, átszövése a képzésünknek. Itt jelentkeznek olyan konkrét döntésre irányuló javaslatok az előterjesztésben, amelyek szerintem megalapozottan csak akkor hozhatók, ha tudom annak a vizsgalatnak az eredményét, ha nem tekintem a kiküldött bizottság munkáját eleve olyannak, hogy vagy nem számitok rá, hogy érdemleges eredményt hoz, vagy pedig ugy