Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-161Jónéhany esetben a hallgatók körében tapasztalható fegyelmezetlenség nem a hallgatók ilyen vagy olyan eltorzulásából adódik, hanem a tanszék, ill. egyes oktatóinak sorozatos fegyelmezetlenségéből következik. Ha sorozatosan maradnak el foglalkozások indokolás nélkül, - véletlenül ugyanannál a tanszéknél esetleg több féléven at megfigyelhető - a felelősségrevonas elmaradt, ez nem mondható oktatói példamutatasnak, ás egyik-másik esetben kezdett jelentkezni a hallgatói fegyelmezetlenség is. A kettő nagyon is hat egy-másra, és ezzel is szembe kell nézni. Hogyan tovább: mélységesen egyetértek azzal, hogy a tavlati elképzelések kialakitasa elengedhetetlen az egész felsőoktatást illetően és a közgazdászképzést illetően egyaránt. Bizom abban, hogy az 1974-es évben ezek az igények megfelelő formában - az Elvtarsak segítségével is - ki lesznek elágitve. A hogyan tovább-hoz az is hozzá tartozik a tavlatok kimunkálása mellett, azzal párhuzamosan, hogy minden elfogultság nélkül, az Egyetemi Tanács a Pártbizottság segítségével foglaljon állást azokban az égetően fontos oktatáspolitikai, módszertani, szervezési és vezetési kérdésekben, amelyek a nyugodt munka feltételeit biztositjak és ami azoknak a gondoknak a csökkentéséhez vezet, amelyekről eddig is szó volt ás amiről a vitában még jónéhányszibr szólni fognak. Szép Jenő: Mindenekelőtt a Matematika Tanszék szempontjából próbalom a kérdéseket érinteni. Véleményem szerint a felmerülő problémáknak legalabbis egy része ás az a törekvés, hogy próbáljuk a képzést elméleti irányban erősiteni, tulajdonképpen azzal függ össze és akkor nehéz a megoldáshoz közeliteni, amikor nem teszünk különbséget az Egyetemen a mikro és makro között. Ezek a kérdések külön-külön meglehetősen vilagosak, és mggoldasuk is lényegesen világosabban jelentkezik, ha ezeket különválasztjuk. Nyilvánvaló,és ezt korábban is hangsúlyoztuk, hogy nem az jelenti a fő problémát, hogy I-H. éven van-e koncentráció vagy nincs, hanem az, hogy makro szakon magasabb matematikai szintű képzés irányában akarunk-e képezni, vagy kisebb matematikai igénnyel próbálunk hallgatókat oktatni. Ez éppen a mikroás makro szakosok szétválasztását jelenti. Amikor az elméleti képzés erősitéséről beszélünk, lehetetlen nem elsősorban a makro-szakosokra gondolni és kevésbé a mikroszakosokra. A fő probl éma tehát az, hogy a makro szakosok matematikai képzését - és bizonyos mértékben számítástechnikai képzésükre is gondolok - már I. éven tudjuk megkezdeni, vagy csak később. Ettől való eltérés azt jelenti, hogy később már a Tanszék a leadott tárgyaknak ilyen vagy olyan módon való foltozgatasát volna kénytelen megtenni. Ebben a vonatkozásban egyetértenék olyan problémák megvizsgálásával, amit Szabó elvtárs mondott, hogy szóba jöhetne a távlati fejlesztésben az a lehetőség, hogy esetleg mar I. évben kezdenénk a mikro-, makro vagy külker, vonalon való megkülönböztetést.