Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-42Annyira gondosan fogalmaztunk, hogy hadd idézzem ezzel kapcsolatos állásfoglalásunkat: ezt a munkát természetesen ugy kell elvégezni, hogy továbbra is megőrizzük, sőt erősitsük az oktatóknak és a hallgatóknak a reform iránti bizalmát ás elkötelezettságét, hogy ne csökkenjen, ellenkezőleg erősödjék a komoly oktató- és tudományos munkához nélkülözhetetlen biztonság, stabilitas érzése is. Ennél világosabban nem lehet és nem is kell állast foglalnunk. Ennek megismétlése utan mondom, hogy időszerűnek tartom azoknak a kérdéseknek vizsgalatat, sőt döntések hozatalát, amelyekről a két testület most véleményt cserél. A Minisztérium részéről semmiféle látványos változtatások szükségességét nem latjuk, de néhány korrekció szükségességéről meg vagyunk győződve. Az Blvtarsak győztek meg, saját tapasztalatukkal, véleményükkel, amelyeket megosztottuk velünk. Hogy kellően tudományosán van-e megalapozva a reform, vagy ennek változtatasa, csak ugy tudok hozzászólni, mint aki ennek akkor örült, ás Kahulits elvtárs is, mint a Minisztérium akkori felelős vezetője, aki ennek tudományos megalapozásához vagy meg nem alapozásahoz hozzájárult. Kein a reformot veszélyezteti az, ha a gondokról, ellentmondásokról, gyengeségekről, túlhaladott dolgokról beszélünk, hanem az alapkoncepció vádelmét jelenti, hogy ne kerülhessünk olyan helyzetbe, hogy viszonylag gyorsan megoldható kérdések elodázasa miatt valóban drasztikusan, központi intézkedések eredményeképpen kelljen egy vagy másfél év múlva radikális változtatásokat eszközölni. Vissza-visszatérő problémája a párt- és állami vezetésnek, hogy lényegében a nevelésben, az emberformálásban, a közgazdásszá nevelésben a közösségek széthullása jelentkezik évről-évre az I-II. éven, amelyek széthullását a koncentráció csak fokozza és amellyel szembe kell nézni. Nagyon furcsa nevelési folyamat, amely szavakban elismeri a közösség szerepét, de az oktatás folyamatában nem biztositja ezek lehetőségát. Próbáljunk olyan változtatásokat eszközölni, amelyek a közösségek szétesését és ennek kedvezőtlen politikai és nevelési konzekvenciáit megszüntetik, vagy legalábbis mérsékelik. Ezért a középiskolából egyetemre kerülés módjai, a koncentráció előnyei és hátrányai, a nyelvi és nem nyelvi koncentráció előnyei és hátrányai valóban vizsgálat tárgyát képezhetik, sőt kell képezzék, AZ eredmények mellett kétségtelenül számtalan negatív vonasa van a nem nyelvi koncentrációnak. Nem biztos, hogy a koncentráció megszüntetése az az eszköz, amely ezt megoldja. De biztos, hogy az a szinvonaltalanság, amely a koncentrációban vagy azt követő félévekben jelentkezik, nagyon elgondolkoztató, és hgyanigy lehetne sorolni néhány mas dolgot, pl. a szakositas jelenlegi rendját.