Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-145a filozófiai absztrakciót építeni lehet. Nem tudom, hogyan lehet tisztességesen filozófiát tanitani, a törvény fogalmát, anélkül, hogy a hallgató legalább néhány közgazdasági törvényt ne ismerjen. Nem tudom, hogyan lehet kategóriákról beszélni, anélkül, hogy a hallgató ne ismerne sajat szakmájából néhány kategóriat. Nagyon megkönnyítené a filozófia oktatasat a feljebb helyezése. Ami a statisztikát illeti, Megyeri elvtarsnak van igaza. Jó lenne, ha a statisztika átmenne a 3-4-5. fáxévre, de ez azt jelenti, hogy amikor az ágazatx targyakat kezdik tanitani, bizonyos minimális statisztikai ismeretekre szükség van, tehát az ágazati targyakat nem lehet annyira előrehozni, mint a javaslat tartalmazza. befejezésül két kérdéshez: AZ egyik a képzési idő meghosszabbítása. Ha valaki azt mondja, hogy Egyetemünk olyan egyetem, ahol nyelvigényes képfcés van, ami sok időt vesz el, egy szót sem szólok, lehet, hogy ez igaz, ezzel szemben nagyon élesen szembeszállnék mindenféle helyről jelentkező, egyetemi, főiskolai képzési idő meghosszabbítási igénnyel. Teljes képtelenségnek tartom ezt a tendenciát» ©

s véleményem szerint mindenki, aki foglalkozik a modern társadalomban a felsőfokú képzés problémáival, mind ott köt ki - és jogosan -, hogy ezt a képzést nem hosszabbítani kell, inkáb röviöiteni kell próbálni, mert teljes képtelenség, hogy az emberek legproduktivabb életkorukat elszigetelve, egyetemi légkörben éljék le, hosszú időn keresztül, az állm óriási költségén. Ez rossz az egyén fejlődése szempontjából, rossz a társadalomnak, soha nem leht elérni, hogy az egyetemen teljesen képzett embereket adjanak át. Ezzel szemben a modern társadalomban a gyorsan fejlődő ismeretanyag igényli, hogy miután elvégezte a hallgató az egyetemet, utána rendszeresen gondoskodjanak szakmai továbbképzéséről. Ez az egyetlen megoldás. Jól tudom, hogy az oktatók nagy része emelni akar és azt is, hogy vannak indokolatlan emelések. Ki hiszi el, hogy a jogi képzéshez kell 4.5 év, de miért érvelünk ezzel? Ennek gátat kell vetni, nem szabad engedni ebben, kivéve olyan speciális dolgot, mint a nyelvoktatás speciális igénye. Komplex államvizsga: helyeslem azt, hogy a komplex államvizsga legyen, ha jól értem, mit értünk ezen. Ellene vagyok az Írásbeliségnek. Az államvizsgának nem az a célja, hogy az egyetemet végzett hallgató elé még egy hatalmas akadályt allitson, hanem hogy egy bizottság meggyőződést szerezzen arról, hogy a hallgató egészében megfelelő ismerője a szakmának vagy nem. Helytelen a szakdolgozat mellett még egy plusz Írásbelit követelni, továbbá meggyőződésem, hogy a komplex államvizsgának azt a célját, hogy a hallgató tud-e összefüggéseket, ezt sokkal jobban lehet a szóbeli vizsgán megallapitani. Ki tellene állni amellett, hogy ne legyen külön Írásbeliség, hogy védjék meg a szakdolgozatukat, azon