Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-25­szélni, még akkor is, ha problémák maradtak fenn. Meggondol­tan, okosan, több vita, több gyakorlati tapasztalat alapján meg lehet találni a koncentráció módjait. Nagyon lényegesnek tartom a szakmai gyakorlat rendjének kor­rekciójára vonatkozó észrevétel-sorozat^ Egy kérdést fel is irtam, de nem volt olyan súlya, hogy feltettem volna. Amikor a gyakorlatról van szó, egy szerény megjegyzés arra mutat, hogy egyik-másik vallalat egyik-másik ottani "oktatója" vala­miféle tartalmi Kapcsolatban van a tanszékekkel vagy az Egye­temmel éppen a gyakorlati képkés érdekében. A kérdésem az volt, hogy a gyakorlatok lebonyolításán tul vagy mellett va­lóban van-e ás milyen jellegű tartalmi kapcsolata a válla­latoknál működő ás az egyetemi munkába bekapcsolódó kollégák­nak az Egyetemmel. A komplex államvizsgáival kapcsolatban: messzemenően hive vagyok ennek, mert az általam ismert bölcsész karokon is éles viták vannak ebben a problémakörben. Itt is az a helyzet, hogy az oktatás strukturája, rendszere nem támasztja alá teljes mértékben azt a követelményrendszert, amit a komplex államvizsga jelent. Szép vagy Megyeri elvtárs vetette fel, és magam is felvetem, hogy kell-e ezen a komplex államvizsgán, szakdolgozaton tul még egy Írásbeli dolgozat is. Azért is kérdezem, mert az előterjesztésben szereplő indoklás nem tul meggyőző. Nem értek ehhez jobban, mint Önök és nem is kívá­nok ebbe belemenni, csak ismét idézve a bölcsészek példáját, ahol a hallgató, aki elvégezte az Egyetemet kb. milyen tanári kvalitásokat mutat fel a komplex államvizsgán; ott a szakdol­gozaton tul külön írásbeli vizsga nincs. A proszemináriumot jó dolognak tartom, hiányzik nemcsak itt, hanem a felsőoktatásban általában, amelynek talán a klasszikus célja mellett, hogy bizonyos szakmai tuaomanyos ismeretek szerzésének módszereibe beleizleljen a hallgató, az a kor­szerű motivációja is lehetséges, hogy a hallgatók mar a gya­korlattal is kezdenek foglalkozni. Kahulits elvtárs azt mondja, hogy az oktatasi folyamat tudo­mányos megtervezése hiányzik az előterjesztésből és az egye­temi közéletből, üem tudok ezzel vitába szállni, mert nem élek Önök között, mert nem vagyok közgazdasz, de ha azt ve­szem, mint egy mas tudomány müvelője, hogy az előterjesztés­ben a proszemináriumok bevezetése, a szakszeminárium célsze­rűbb beillesztése, a koncentráció megjavitasának tendenciája, az. I. évesek jobb bekapcsolasának igénye lép fel, kérdés, hogy ezek nem elemei-e az oktatasi folyamat tudományos meg­tervezésének, nem lehet-e ugy érztelmezni, hogy jelen van, ha vázlatosan is, ebben az anyagban. Nem azt vettem ki az anyagból, hogy a lazítás irányába megy, ellenkezőleg, azt értettem belőle, hogy szervezettebb alla­potok irányába és a megszilárdítandó fegyelem irányába megy.

Next

/
Thumbnails
Contents