Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-42G o n d i József: Én is döntőnek tartanám bizonyos alapkérdések felvetését, itt is ilyenek merültek fel elsősorban vagy jelentős mértékben, kérdések vagy hozzászólások foimájaban. Kahulits elvtárs felvetette, hogy a tudományos megalapozottsag mind a reform esetében, mind most hiányzik. Hivatottabbak nálam a Minisztérium képviselői a továbbfejlesztés tudományop megalapozottsaganak kérdését megitélni. Ez rendkivül nehéz, bonyolult dolog, a világban is bizonyos válság van, keresik az ezzel kapcsolatos megoldásokat. Azt gondolom, hogy viszonylagosan értve a tudományos megalapozottsagot, nem lehet a reformra azt mondani és természetesen - bar kisebb jelentőségű anyagról van szó jelenleg - az előterjesztésről sem, hogy ez teljesen hiányzik. Valószinü, sőt biztos, hogy nem minden tekintetben kielégitő, hogy volt és van ebben bizonyos ösztönösség, tapasztalati szinten mozgás elsősorban, ami elkerülhető lenne, csak különböző szubjektiv okok miatt nincs igy. A reform értékelése kérdésében akár az 1972-es Pb ülés, akar a budapesti VB álláspontja, akár a Minisztérium álláspontja, vagy az előterjesztés állaspontja eléggé különböző megközelítésből, lényegében mindegyik hangsúlyozza a reform alapvonalában való helyességét, ami azt mutatja, hogy fő vonalában helyes irányban mentek a dolgok. A másik kérdés az volt, hogyan viszonylik ez a tervezet az 1968öban induló képzési reformhoz, ill. hogyan viszonyulhat esetleges távlati elgondolásokhoz. Korábban is voltak viták, bár nem egészen alappal, hogy mi értendő a reform alapjainak. Az a benyomásom, hogy többen olyasmit is az alapvető vonások közé vettek, amit ugy fogalmaznék, hogy a reform alapvető vonatkozásai megvalósításának formája, módja, eszköze. Ebből fakadóan, mint ahogy most is, több vita adódik. Ugy latom, hogy az anyag komolyan gondolja, hogy a reform alapvonalai helyesek ós nemcsak hogy ezeket nem akarja visszacsinálni, hanem több tekintetben éppen ezek érvényesítésének feltételeit, eszközeit, formáit kivánja megteremteni. Nem biztos, hogy mindenütt szerencsésen ajánl uj formákat, amelyek minden feszültséget feloldanak, de ebből a pozícióból közelíti meg a kérdést. Kétségtelen, hogy a reform egyik nagyon fontos alapelve, hogy a hallgatók önálló gondolkodásra nevelését alternatív lehetőségekkel stb. fokozza ás ezzel összefüggésben differenciáltabb képzésre a korábbinál nagyobb lehetőséget adjon. Ez helyes, ezt csinálni kell a továbbiakban is és sok tekintetben a reform helyes lépéseket tett etekintetben. Mégis ugy látom, hogy egy kicsit ennek a célnak a megvalósításában tulhangsulyozódott a kötött óraszamok problémája. Ez fontos kérdés és ma is vizsgálni kell, hogy milyen aranyok helyesek. Hangsúlyoztuk, hogy nálunk sokféle tárgyát kell a hallgatónak tanulni, amelyek nagyon különbözőek ás ezekben mégis a közgazdászképzésnek kell dominálni. A nyelvi, matematikai