Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése
-24amikor tulajdonképpen az integráció felé halad a felsőoKtatas, hogy csak egy egyetemen belül vagy tanszékek, tanszékcsoportok vonatkozasaban induljon ez meg. Azonos fajta intézmények között valamiféle Kapcsolatra mindenképpen SZÜKség van, a tartalmat előtérbe helyezve Kell közeliteni a közös problémákhoz. A legizgalmasabb szamomra a középiskolából egyetemre való átmenet, ezzel összefüggésben az 1. éves koncentrált oktatás megvalósitasa. Engedjék meg, hogy néhány szót a középiskoláról mondjak. A középiskola mindenképpen a könnyités, ill. kisebb terhelés felé tart, még akkor is, ha nem egészen igy nyilatkoznak, aKik ebben a kérdésben illetékesek. Más kérdés, hogy Ki hogyan értékeli ezt, ezt bizonyos értelemben tudomásul kell venni. Személyes véleményem: remélhető, hogy a középiskola reformja nem az ifjúság könnyebb ellenállását választja majd tendenciának, hanem főképpen a gimnáziumot olyan fajta előiskolának teKinti, amelynek elvégzése után az egyetemre kerülő fiatal embereknek nem kell mindent elölről kezdeni. A tendencia azonban ma is érvényes és ezt figyelembe Kell venni. UgyanaKkor azonban, amikor átmenetről van szó, az előterjesztés ezt tartalmazza lényegében. Az átmenetet nem azonojsitja az Egyetem részéről a kevesebb követelménnyel, de nem azonosítja nem egyenlő, zuhatag-szerü terheléssel sem, hanem bizonyos aranyt keres, hogy az I. éves hallgatók azt kapják, amit a legkorszerűbben adni lehet, anélkül, hogy az egészséges terhelésen tul nehéz helyzetbe hozná őket. Ezért őszinte beszédnek tartom, amit az előterjesztés az I. évesekről ir, hangsúlyozva, hogy az I. év véleményem szerint döntő év a felsőoktatás szinte valamennyi intézményében. Volt szó a kiváló képességű hallgatóK masfajta terheléséről és a nagyobb hallgatói tömeget jelentők oKtatasaról. Az a differenciálás, amit az előterjesztés felvet, indokolt, ha okosan csináljuk. Mas karokon is probléma ez. l\iem tudom magam azonositani a bölcsész kar egyik jeles professzorának véleményével, hogy ha loo főnyi évfolyamban kettő van, aki kiemelkedő képességű, aKkor ezzel a kettővel kell foglalkozni. Azt gondolom, hogy a 98-cal még jobban kell foglalkozni és a Kettőnél meg kell találni azokat a módokat, amelyekkel ezekkel foglalkozni kellene. Bizonyára ez után is sok vita lesz a koncentrált oktatásról. Az anyag egyértelműen, azt lehet mondani, keményen fogalmaz, összehozza a koncentráció erőfeszítéseit és problematikus voltát a tanulmányai fegyelem kérdéseivel. (Ezt vizsgálni kell, alaposan kritikusan és elemzően, de ugy érzem, hogy miután leszögezi az anyag is és magam is ug^"gondolom, hogy mindenféle kisérletben benne van a siker és a kudarc lehetősége is, természetes, hogy itt messze a sikerről lehet be-