Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-2otókra van bizva sok tekintetben, hogy mit hogyan súlyoznak ós ennek megfelelően a közgazdasagi képzés háttérbe szorul, mert a matematika, nyelv követelményei egzaktak és nagyobb ráfordítást igényelnek a középiskolai és egyéb feltételek miatt. Már akkor felmerült, hogyan lehetne megoldani, hogy ezeknek a targyaknak az oktatasát elkülönítsük, koncentráljuk. Tehát az egész szempontjából kell nézni minden megoldást. Sajnos, tovább folytatjuk a tudományos megalapozás nélküli előrehaladást, még akkor is, ha azt ^ivanjuk, hogy az oktatók, hallgatók fegyelme megszilárduljon. Bizonyos tekintetben ilyennek tekintem az elmúlt félév kezdeményezéseit is. Tanszékvezetői értekezleten az év elején ezt szóvá tettem. Egyetértek azzal, hogy tegyünk e téren bizonyos intézkedéseket, de ha tervszerűtlenül tesszük - mint ahogy kiderült, hogy igy történt - végső soion az az eredmény, hogy nekünk kellett lazitani az előre elmondott követelményeken, sőt egyes oktatókat olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratasuk következett be, mert vissza kellett lépni. Ezt csak ugy lehet elkerülni, ha előre megtervezzük egy-egy lépés összes következményeit. kost is egy-egy helyen akarunk valtoztatni, de az a véleményem, hogy az egészet érinti ez, mert szó van a koncentrált oktatás megvaltoztatasáról, az óraszáma növeléséről, a szakmai gyakorlatok csökkentéséről, a szakszemináriumi munka valtoztatasáról, komplex államvizsgáról. Nem hiszem, hogy egy-egy elemét képezi az oktatásnak, ha együtt nézzük, bizonyos mértékig az egészet érinti, ha nem is ugy, hogy a reform tartalmi irányát akarjuk változtatni, de kihat arra is. Nem vagyok teljesen biztss benne, de el kell mondani, hogy a változtatások ugy néznek ki, mintha kizárólag egyetemnek tekintenénk intézményünket. Ez önmagaban helyes lehet, ha egyetemet akarunk csinálni perspektivaban ás akarunk hangolódni ez iranyban. Jelenleg azonban egyetem és főiskola vagyunk. Tehát egyetértek azzal, hogy legyen proszeminárium, de tudomásul kell venni, hogy a hallgatóknak több mint kétharmada reprodukter lesz, azokat a készságeket kell nekik megtanítani, amivel jó gyakorlati szakemberekké válhatnak. A filozófia kérdésében Kiss elvtárs jó értelemben vett elfogxultsággal beszélt, azt szeretné, ha a hallgatók jobban megtanulnák a tárgyát. A filozófiának ás van funkciója az Egyetemen, nálunk nem filozófus, hanem közgazdászképzés folyik. Az a meggyőződésem, hogy a filozófiának valóban alapozni kell, az elméleti alapokat kell megteremteni, ami nélkül a politökonómiában nehéz helyzetbe jutnánk, mert egy sor^ kérdésben nekünk kellene élőiről kezdeni ás ez nehezítené az oktatást. Meggyőződésem, hogy a filozófiát ezért korán kell kezdeni tanitani, mert ez a funkciója az Egyetemen.