Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

I -19Kahulits László: Figyelembe kell venui, hogy sokféle értékelés volt a reformról, erről a be/ezetőben szólt Vámosi ás Berend elvtárs. Az a véleményem, hogy jobb lenne, ha az Egyetem egész problematikajavai foglalkoznánk, mielőtt részproblémákban egészen szélsőséges állaspontokhoz jutunk. Biztos, hogy nincs ujabb általanos értékelés ahhoz képest, amit eddig tettunk. A Müvelődés_<g yi Minisztérium október 23-i állásfoglalásaban is szerepel, hogy még nem dönthetünk egyértelműen, hogy az okokat megnyugtató módon még nem tudtuk tisztázni, tehát ugy merül fel számunkra a probléma, hogy pár hónappal ez után vagyunk-e annyi tapasztalat birtokában, aminek alapján nagyon megfontolt lépéseket tehetünk tovább. Világos, hogy nincs tavlati koncepció ós a magam részéről fontosabbnak tartanám ennek kidolgozását előtérbe helyezni, mert egy sor kérdés arra vezethető vissza, hogy nem tisztáztuk Egyetemünk jellegét, fejlődésének perspektíváját, hogy ez kettőség: egyetem és főiskola, megmarad-e, hogy az Egyetem strukturája marad-e vagy nem. Ezek tisztázása nélkül egyértelműen helyes döntést hozni bizonyos részletkérdésekben most nem lehet. Azt reméltem, hogy ebben az évben bizonyos tartalmi kérdésekre fogunk koncentrálni, mert a reform még nem is valósult meg, tehát igencsak menet közben vagyunk, ha a kérdések tartalmi oldalára gondolunk. Pl. jó lett volna inkább azon vitatkozni, hogy a nyáron, tavasszal elkészitett nagyon sok tananyag elemzése milyen tapasztalatokra vezetett, iíekem is nagyon sok gondot okozott egy tananyag biralata. Tehát stabilitás ás alaposabb előkészités, átgondolás sokkal inkább vezetne a fegyelem megszilaraitasara is, a tartalom előtérbe kerülésére is. Biztos, hogy bizonyos kérdésekben nem atgondoltán próbálunk lépéseket tenni. Ez az anyag nem azzal az igénnyel lép fel, hogy koncepcionálisan legyen változtatas, de ez mégis koncepció, ha nem is olyan, amely a reform minden egyes fő vonatkozását érinti. Őszintén megmondom, nekem az a fő problémám - és eddig is volt ilyen problémám -, hogy mi közgazdászok nagyon SOK mindent igyekszünk tervszerűvé tenni és tanitjuk a tervszerűséget, de az oktatási folyamat tudományos megtervezése hiányzik. Ebben vagyok kétségekkel teli, hogy mindig tudományos megtervezés igényével nyulunk-e alapvető kérdésekhez. Az eddigi reformnak is hibája volt az esetlegesség, ösztönösség, hogy nem mérjük fel, a változásoknak mi lesz a hatása a hallgatókra, oktatókra, vagy csak egyes részletkérdésekben tesszük ezt, nem ügyelünk a részletek összehangolására stb. Az Egyetemi ^anács tagjaiban is van olyasmi, hogy csak saját tárgyukat nézik és nem számolnak azokkal a problémaKKal, amelyek az egészbe való beillesztést érintik, lo évvel ezelőtt merült fel, hogy éppen azért, mert oktatásunk sokalapu, küzködünk azzal a problémával, hogy év közben a hallga-