Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-14maximális programnak tekintik és szivük szerint ennél kevesebb termelési gyakorlatot vennének fel, mások - én is ezek közé tartozom - minimális programnak tekintik. Kompromisszum keretében az az álláspont alakult ki, hogy a második termelési gyakorlatra vonatkozólag ugy kellene megállapodni a vállalatokkal, hogy kössük ki azt, hogy a hallgatók nyáron 1-2 hónap időtartamra fakultativ módon, ha szükséges, kimehessenek a vállalathoz konzultációra, anyaggyűjtés kiegészítésére. Altalaban szerencsésebb a termelési gyakorlatnak az az elhelyezése, ami az előterjesztésben szerepel, mert ugy van időzitve, hogy amikor az anyaggyűjtés stádiumában van a hallgató, akkor mehet a vállahathoz. Azonban a diplomamunka befejezése előtt szükség lehet még konzultációra és erre jó lenne intézményes formát biztositani. A legproblematikusabbnak a bizottság a targyak tologatására vonatkozó javaslatokat tekintette, főképpek a targyak egymásra épitésfc szempontjából. A javaslatokat nem részletezném, hiszen rektor elvtárs bevezetőjében tulajdonképpen egyik-másik javaslatnak elébe ment, amikor azt mondta, hogy pl. a filozófia hátrább tételére vonatkozó javaslatot nem feltétlenül tartaná fenn. A bizottság ugy látta, hogy olyan targyak, mint a filozófia, nemcsak általános világnézeti funkciót töltenek be, hanem tudományos, metodológiai szempontból is szükségesek, ennek következtében nem szabad az oktatás végére vagy későbbre helyezni. Felmerültek ilyen problémák mas összefüggésben, az elmélettörténet kapcsán is, a mult évben volt ilyen vita. A hallgatók egyre gyakrabban kerülnek szembe polgári elméletekkel mar a II-III. évben is az ágazati gazdasagtanok keretében, ezért ugy tűnik, hogy az elmélettörténet azt a funkciót, hogy segitse a többi targyakat a polgári elméletek kritikus feldolgozásában, a hallgatók szemléletének formálásában, nem tudja betölteni, ezért előbbre tellene hozni. Felmerült hasonló aggaly a statisztika hátrább helyezésével Kapcsolatban, ami azzal volt kapcsolatos, hogy az agazati targyak előbbre kerülnének, ez utóbbi közben elesett, vagy kevésbé lesz probléma, ezt nem lehet hirtelen átgondolni. A bizottság ugy érezte, hogy a II. évfolyamon tovabbra is megoldatlan az a kérdés, hogy ez a legnehezebb évfolyam; rektor elvtárs is kitárt erre, hogy ezt a problémát mérlegre tették. Azzal, hogy egyik koncentráció előbbre keiül, talán lehetne ezen enyhiteni. A bizottság véleménye az volt, hogy nagyon nehéz az I. év kérdéseit ugy tárgyalni, hogy nem látjuk a tanterv továbbgyürüződését. A kiosztott táblázat valamelyest megkönnyiti ennek mérlegelését. A bizottság egyöntetűen az Írásbeliség ellen volt, vagy senki sem szállt sikra azért, hogy Írásbeli formák legyenek. Befejezésül olyan személyes véleménynek szeretnék hangot adni, amit a bizottság ülésén nem fejtettem ki. Egyik kérdés a szakszemináriumokra vonatkozó javaslat, nevezetesen,