Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-5Az#rt tartom szükségesnek ezt hangsúlyozni, nehogy abban az illúzióban ringassuk magunkat, ho&y tulajdonképpen egy félév valamiféle ellenőrzési tevékenysége alapján ezeken a területeken radikális változás történhet, igaz, hogy kritikailag elemeznünk kell módszereinket, javitani kell ezeket a tartalmi számonkérés tartalmi elemeit kell előtérbe állitani, kritikailag elemeznünk kell a dol

6ozatiratás, a tesztrendszer tömeges alkalmazásúnak elmúlt félévben is alkalmazott módszereit, azt az elszemélytelenedett oktatási formát, amely az ellenőrzést, bizonyos értelemben a diákmunka számonkérését nem a jó ösztönzések, nem az igazi egyetemi munka irányában vitte. Javasolni fogom, hogy a 2. félév elején tanszékvezetői értekezleten vitassuk meg a munka számonkérésének évközi rendszerét, az Írásbeliség problémáját, mert ezt csak egységesen lehet jól kialakítani. Mindez arra utal - és itt látom az összefüggést a mai napirenddel,- hogy jó munkával tulajaonképpen sok mindent lehetne a meglévő és korábban kialakult keretek között jobban csinálni, és nagyon lényeges ezt világosán látni. Hiba lenne, ha a helyenkénti rossz munka miatt a keretedet akarnank rögtön átalakítani. Ezt hangsúlyozva, ugyanakkor az is világosnak tűnik - és ezt munkatervünk megfogalmazta -, hogy jelen problémáinknak nem kis hányada abból ered, hogy helyen ként a keretek sem teljesen megfelelőek, nem alakultak ugy különböző okokból kilolyólag - a fejlődés mel 1 óktérmékeként, vagy be nem vált lépések eredményeként -, s igy korrekciókra van szükség. A jelen előterjesztés csak ezekre összpontosítja a figyelmet Az előzetes széleskörű viták során többen olyan gondolatoknak adtak hangot, hogy bizonyos ellentmondást latnak ahban, hogy az előterjesztés ugy fogalmaz, hogy alapjában ás számos területen még nem tartjuk általában értékelhetőnek a reform egészét, ennek ellenere mégis alapvető korrekciókat javasolunk. Hangsúlyozni szeretném, hogy az anyag készítői és a vitában résztvevők nagy része előtt is ez nem jelentkezett alapvető ellentmondásként. A reform igazan alapvető kérdéseinek kritikai elemzésébe ás azokkal Kapcsolatos változtatásokba az előterjesztés nem bocsátkozik, valóban azért, mert nem latjuk még megalapozottnak ilyen elemzés lehetőségéjét; sem az idő, sem a tapasztalatok még nem elegendőek, sem egyszerűen a munka elvégezhetősége szempontjából sem megalapozott, hiszen hol vagyunk még a reform keretében született tantargyak, tananyagok nagy tömegének áttekintésétől, amelyek alapján tudnánk strukturális kérdésekben nyilatkozni. A felgyülemlett tapasztalatok azonban olyan negatív jelenségeket tártak fel az elmúlt években, hogy - azt lehet mondani - tanári és hallgatói tömegigények megfogalmazásáról volt szó, amikor bizonyos korrekciós javaslatokat készi-