Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-88- 2 a közösségek felbomlásának negatív hatása stb. A koncentrá­ció hátrányait allandóan ecsetelték a 6 éven át, de hadd mondjam el, milyen funkciót töltött be. EgyiK fontos eszkö­ze volt annak, hogy a tanterv nyilt legyen. Ha jön egy uj tudományág, vagy egy tárgy, vagy 2o embert bizonyos dolgok­ra kellene képezni, nem Kell 600 mas hallgatónak elrendelni és növelni az óraszámot. Módot adott ilyen igények kipró­bálására, kis tömegen. Akkor derült ki, hogy igaz ez a nykltsa f e, amikor jött a szá­mítástechnikái program, s meg tudtuk az integrációt oldani azzal a Képzési strukturaval, amit annak idején a számitás­techniKa nélKül csináltunk. Az alternatívak lehetősége: ha azt mondjuk, hogy megszüntet­jÜK a koncentrációt, és azt mondjuk, hogy 27 óra, mínusz 5-6 óra, de ugyanabban az időben minden diáknak legyen vá­lasztasi lehetősége, és nem fogjuK minden évben megkérdő­jelezni, azt mondom, megérte azt a sok herce-hurcat, ami a koncentrációval jart. Vezetési szempontból a koncentráció rezervátum volt, tulajdonképpen egy aKaaály, amely lehetet­lenné tette, hogy állandóan a tárgyaK ás óraszámok növelése utján menjünk. Ezt sávban is meg lehet oldani elvileg, de ezt biztosítani kell. A külföldi szakemberek koncentrációba való bevonasa a követ­kező szempont. A MESZI-ben dicsérték ezt a módszert, francia szakember részvétele is biztosítva volt, a németeknél is si­került megoldani. Ha nincs koncentráció, pénzügyileg nem tudjuk biztosítani ezek részvételét, vagy ha igen, akkor sem lehet megoldani, mert eddig azért tudtak eljönni, mert szep­temberben volt a koncentráció, amikor náluk nem volt oktatás. A reform utáni Magyarországon, egy nemzetközi integrációban érintett orszagban roppant nagy jelentőségű, ha a nem külker, vagy nem nemzetközi szakos hallgatók között vannak, akik ta­nulhatnak nyelvet. Mindenütt az a baj, hogy az öregek kivesz­nek és a fiatalok nem tudnak nyelveket. Nagy jelentőségű volt, hogy megszüntettük a monopolhelyzetet, ez nehéz dolog volt, ás nem szeretném, ha ezt feladnánk. Ez fakultatív formaban nem megy, csak alternacióban. -"-gazsagtalannak és az ország érdekei ellen valónak tartanám, ha visszavonulnánk attól, hogy egy diák, ha ereje van hozza, egy vagy két nyelvet meg­tanuljon az Egyetemen. A dolog lényege az volt, hogy a nyelv legyen eszköz és ne zavarja az évközi munkát a nyelvtanulás. Hogy a felsőbb években lehessen a nyelvre építeni, másrészt lehessen részképzésre embereKet küldeni a Szovjetunióba. Ennek feltétele, hogy a nyelvi Képzés ne az utolsó évekre csomósodjék össze, hanem az alsó évekre. Ezek azok a dolgoK, amelyeKen el Kell gondolkozni, mert ha feladjuk a koncentrációt, vannak dolgok, amelyeket nem lehet

Next

/
Thumbnails
Contents