Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2
1973. május 7-8. - 1. A reformmal kapcsolatos, még le nem zárt kérdésekben állásfoglalás - 2. Jelentés a tananyag-korszerűsítési munkáról - 3. Az Egyetem előtt álló legfőbb feladatok az oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban - 4. Egyéb - Doktori Szabályzat módosítása / Piackutatási elemzés- szervezés szigorlati tárgy felvétele /
-5odr. Szabó Kálmán Hozzászólásként hadd említsem meg a koncentrációnak egy olyan előnyét, amit csak a vezető tud értékelni, nevezetesen azt, hogy a koncentrációs idő az egyetemi össztanulmányi időn belül az egyetlen forma, amelyiket az elmúlt években nem tudott tárgyi terjeszkedés csökkenteni. T.i. ha ezt a koncentrációt elhintettük volna, mondjuk minden héten 5 órát adtunk volna szabad területre , akkor állítom, hogy ez a választási idő rég lecsökkent vagy eltűnt volna. Két ut van, vagy az, hogy az összóraszám nő, csökken a tanulási idő, pedig ezt kellene maximalizálni, vagy azokat az órákat csökkentik le, amelyeknél a gyereknek még meg van ez a Kiss Imre által oly szépen ábrázolt ambiciója. Nem tagadom, hogy a koncentráció bevezetése /ezen a 2. félévtől kezdődőket értem/ az valóban valamit elvett /egy hetet/ egy-egy félévből. De van egy csalóka látszat is, mert komplex reformot csináltunk. Egyidejűleg történt a 34 óráról 22-23 órára való óraszámcsökkentés, tehát lo órát lecsíptünk és ugyanakkor bevezettük a koncentrációt. Ezért sok tantárgy ugy érzi, hogy a koncentráció rövidítette meg, pedig a tantárgyak óraszámának a csökkentése a fő oka annak, hogy az óraszáma most kisebb. /Ha nem lett volna koncentráció, de lecsökkentjük az óraszámot és a lecsökkentett óraszámba tesszük a nyelvi meg a koncentrációs tárgyakat, akkor képtelen helyzet állt volna elő./Lettek volna tárgyak, amelyek 1/2 vagy 3/4 órát kaptak volna hetente./ Azért sem a koncentráció a fő ok /bár az is ok/, mert ha valójában visszatérnénk arra, hogy nincs koncentráció, akkor neghogy azt higyjék az elvtársak, hogy 15 hét lenne az első félév. Legfeljebb 14 hét lenne, mert akkor nem kezdenénk 2-án, hanem lo-én kezdenénk, mint minden egyetem. A vizsgaidőszakot két héttel lerövidítettük, azután is, hogy egy hetet ráadtunk szabadságra. Ez a 2. félév számára az egyhónapos koncentrációból mondjuk kettőt visszaad. A kezdésnél pedig legalább egy hetet nyerünk. Ha ezt mind összeadom, akkor kell föltenni azt a kérdést, hogy megéri-e, hogy elveszünk a látszat órából bizonyos mennyiséget a koncentrációra.
