Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2

1973. május 21. - 1. Tanszékvezetői megbízások - 2. Címzetes egyetemi tanári és docensi kinevezések ügyében állásfoglalás - 3. Az I. évf. mb. dékánjának beszámolója - 4. Egyéb - Németh György interpellációja a kollégiumi férőhelyek ügyében

- 3 lönböző szaktarületeiről a szaktanszékek tartottak ~gy-egy előadást, a máaodik félévben pedig az egyes szaktanszékek xOglalkoztak a hozzájuk szakosodni kívánókkal. Ez azonan nem volt tartalmilag kellően előkészítve, túlságosan a szakositás pragmatikus előkészítésének szolgálatába volt állitva, a szaktanszékek - a reform kezdődő nagy feladatai közepette - nem forditoűtak rá kellő figyelmet, a igy nem tudták megfelelő tartalommal, színvonalasan megoldani, kitölteni azt, különösen áll ez a másodjk félévi rendszeres^ heti csoportos foglalkozásokra. Ezt látva 1969/70-ea tanévben a második félévi részt már meg is szüntettük, 1970/71-ben a megmaradt részt sikerült valamelyest színvonalasabbá tenni, bizonyos Írásbeli anyagokat is készíteni hozzá, de a jellegén nem sokat tudtunk változtatni* 1971/72-ea tanévtől kezdve - a számítástechnikai képzés bevezetésével - a kurzust teljesen megszüntettük. Egyelőre ott tartunk, hogy egy, a vázolt elképzeléshez közelebb álló Voriációt, rövid formában a szeptemberi koncentráció keretébe iktatunk be. b/ Nagy gondot fordítottam arra, hogy az elaő évesek rendszeresen látogassák az előadásokat, az előadásokat munkafórumnak tekintsék, ahol együtt gondolkodnak az előadóval. Erről az ismerkedő héten, az állami caoportfelelősök és Kisz vezetők értekezletein többször beszélgettünk. Ennek ellenére nem sikerült komolyabb eredményeket elérni. Az előadások kimondott "nem kőtelező" jellege egybevágott a középiskolai kötöttségek után hamar az ellenkező végletbe húzó tendenciával. A jó előadó éa a jegyzetanyagot nem ismétlő előadás nem tudta ezt ellensúlyozni. Még leginkább a azigorubb követelményeket támasztó, a aokakat buktató tanazék "hire" hatott az előadások látogatásának irányéba. Az előadások nem kőtelező jellegének kimondása éa a hallgatók mind erőteljesebb távolmaradása, természetesen akaratlanul la az előadások szerepének lebecsülését erősítette. Mindezt felismerve /egyébként korábban a kötelező jelleg megszüntetését én sem elleneztem/, különböző fórumokon többször felvetettem, hogy ezen változtassunk, akadályozzuk meg az előadá8ok szerepének éa tekintélyének ezt az egészségtelen háttérbe szorulását. Néhány előadás esetében problémát okozott az elaő éveaeknek az, hogy az előadások nem adták a téma a laposazefüggéaeinek összefoglalását, hanem a jegyzeten túlmenő /bár azzal összefüggő/ anyagokat tárgyaltak,részletesebben, mélyebben, különböző, ujabb vitákat ismertettek, maguk is vitatkoztak atb. Ez a mód mindenütt probléma mindaddig, amig az előadáson résztvevők, az előadás előtt rendszeresen nem olvasaák el a jegyzetet. Ezt ma elvárni, - illúzió. Enélkül pedig az ilyen előadás lehet érdekea, de nem lehet kellően hatékony. A hallgatók az elmondottakat nem tudja elhelyezni a témakör egészében, az alapokat pontosan nem ismerve, inkább csak sejti, hogy miről van szó, minthogy komolyan, alaposan értené. Ezeket a problémákat az illető előadókkal megbeszéltem, s lényegében sikerült kialakítani az első év jellegének /tárgyanként differenciált/ megfelelő előadásmódokat. /Jelenleg ilyesmi már csak az első félévi gazdaságtörténeti előadásokkal kapcsolatban merült fel./ Ez természetesen nem jelenti azt, hogy