Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek

-17- 2?>f az egész egyetemi életben tapasztalható, az értekezletekre, anyagok elkészítésére sokkal több figyelmet fordítunk, mint az egyetemi munkára. Az előad&sokkal Kapcsolatban ugy érzik, hogy az előadasok helye és szerepe ninca kidolgozva targyak, tanszékek esetében és egyetemi viszonylatban sem. Akkor illeszkedik a tárgystrukturába, ha van tantárgyi program, amely tartalmazza felépitéset, nevelési-oktatási célkitűzéseit. Ez gyakran nincs meg, vagy nem korszerű, vagy figyelembe nem vett programról van szó. Ha az előadások szervesen illeszkednek a programba, számon is lehet kérni. Ez azért is problematikus, mert ab előadón kivül más nem tudja, mi hangzott el az előadason. A fegyelmezetlenségnél egyik oknak érzi, hogy tulajdonképpen az i. éven kissé elengedjük a hallgatókat, akkor adunk szabadidőt, amikor nem tudnak veie élni. I. éven vannak targyak, ahol több szeminárium lehetne vagy proszemináriumon megtaníthatnák, hogyan Kell tanulni. A felső éveken is a hallgatók Öntudatos része használja ki a lehetőségeket. Alapvető kérdés a szabalyzatok következetes betartása és számonkérése. A Szervezeti és Működési Szabalyzat 30. $-a előirja, hogy az Egyetemi Tanacsnak minaen dékánt legalább egyszer be kell számoltatnia. Ha erre nincs szükség, ne legyen a Szabalyzgitban. Még számos példát lehetne hozni, hogy a problémák egy része abból adóaik, hogy a szabalyzatokat nem tartjuk be. Példamutatás: a KISZ vezetők egy része sem mutat pélaat. Egyetért IIoóz elvtarssal, nézzük meg, mennyiben lehet a szakirodalomra támaszkodni, de ez szükségessé tenné tárgyanként 2-3oo í?t-os könyv megvételét és ezt a hallgatók nagy része nem birja. Az ösztöndijak elosztásánál a magatartas fokozottabb figyelembe vételével egyetért, de ugyanakkor a rendelkezések szerint csak a tanulmányi átlagot lehet figyelembe venni, mást nem. Ez ellen hadakoznak, de ehhez az is szükséges, hogy az Egyetemi Tanacs az egyetemi ösztöndíj politikát targyalja meg és alakitsa ki. Ez a Tanács munkatervébe nem került felvételre. S t a f i r a Zsuzsa: Az ösztönaij és a tanulmanyi fegyelem kapcsolata: számos lehetőség van e téren a hallgatok megfogására. Slősegitené, ha egységesebb követelmények lennének a tanszékek ás oktatók tekintetében. Ugyancsak elosegitené, ha olyan kiemelt targyak lennének, amelyeket a hallgatók komolyan vesznek és a félév során állandó munkát igényelnek. Az utóvizsgák azama is ide tartozik. Jelenleg nincs lehetőság az utóvizsgák számának íigyelembe vételére. Nem értene egyet az utóvizsgák számának az alsóbb éveken való korlatozasával, mert a fizikai dolgozó szülők gyermekeit sújtanánk, a felsőbb éveken már lehetne differenciálni, különösen olyan yitóvizsgák-