Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1970. június 8. - 1. Az Egyetem Tanácsa vélemény-nyilvánítása a rektor személyéről - 2. A káderfejlesztési terv irányelvei - 3. Az 1970-71. tanév operatív tanterve
-2A napirend 2. pontjának tárgyalás a: Kovács Károly: A káderfejlesztési tervekre vonatkozó elképezlések nem szerepeltek a Pártbizottság napirendjén, igy az állami vezetés elképzelései sem kerültek megvitatásra, s ennek következtében elég nehéz helyt állt elő. Ezért született az itt szereplő előzetes előterjesztés, amelynek célja, hogy megszabjuk a következő 4-5 évben a káderfejlesztési tervekre ható tényezőket. A következő időszakra egyrészt káderutánpótlási, másrészt káderképzési tervet kell késziteni. Az utánpótlási terv kidolgozásához tudni kell, hogy milyen szervezeti és egyéb változások következnek be az előttünk álló 4-5 évben. A következő kérdésekben szükséges az állásfoglalás: 1. Számolunk-e a következő 4-5 éves időszakban uj tanszékek vagy tanszéki csoportok létrehozásával /pl. operációkutatás, számítástechnikai programmal kapcsolatban stb./; 2. számolunk-e uj szakok vagy szakágazatok létesítésével; 3. változtatjuk-e a hallgatói létszám jelenlegi szintjét és belső arányait; 4. a jelenlegi tanszéki, oktatói arányok megfelelnek-e a következő évek célkitűzéseinek; 5. az egyetemi kutatóbáhis kiszélesítésének érdekében tervezünk-e szervezeti jellegű változtatásokat. Elnök: Nem világos, hogy miért kell szervezeti kérdésekben állást foglalni. Azt tudjuk, hogy a káderállományt erősiteni kell. Egy sor dologban már van állásfoglalás, pl. a szakágazati képzésben, hogy mikro és makroökonómiai, üzemszervezési, marketing kutatás szükséges. A káderképzési tervet nem kell a Minisztériumnak benyújtani, ezt a tanszékeken ki lehet dolgozni. most Forgács Tibor véleménye szerint nem kell e tárgyban állást foglalni az Egyetemi Tanácsnak, nincs megfelelően előkészitve. Nyilas József javasolja, hogy a rektor által kinevezendő testület gyűjtse össze a tanszékektől az elmúlt időszakról készitett értékelést és a jövőre vonatkoiió elképzeléseket, majd Rektori Tanács vitassa meg, s ami a Minisztériumra tartozik, terjessze tovább. Kahulits László megjegyzi, hogy a Minisztérium kiadta a kádermunkára vonatkozó irányelveket. A törekvés az volt, hogy csak azt kérjék az egyetemektől, ami ésszerű. Elveken vitatkozni a Pártbizottság, vagy a Pártbizottság és az Egyetemi Tanács együttes ülésén célszerű, de természetesen előzetesen felmérve a problémákat. A munka szervezése szempontjából legjobb, ha az Egyetemi Tanács kiküld egy bizottságot a káderutánpótlási szükségletek felmérésére; ennek jelentése alapján döntsön a Tanács.
