Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1969. november 26. - 1. A tudománypolitika irányelvek megvalósításának néhány kérdése és főbb feladatai az Egyetemen /A pártbizottsággal együttes ülés / - 2. Az Egyetem anyagi-műszaki feltételeinek megjavítására és bővítésére irányuló ötéves fejlesztési terv-koncepció - 3. Módosítási és kiegészítési javaslatok az Egyetem szervezeti és működési szabályzat tervezetéhez
-311$ adminisztrációval, miért akarják még a kutatás szervezésével járó összes feladatokat is magukra venni a tanszékvezetők? Az irányelvek maguk sugallják, hogy az egyetemeken kell létrehozni kutatási kapacitásokat, nem ugy értve, hogy szétszórva a tanszékekre, hanem megfelelő szervezeti keretek között, hozzáértő szervezők vezetésével. Egyetért Szabó elvtárssal: ahhoz, hogy státuszokat kapjunk, valamit adni is kell. Ezt csak koncentrált kutatócsoporttal lehet megoldani, A jelenlegi helyzetben csak rendkiviil nagy erőfeszítéssel lehet tudományos eredményt elérni, fokozatot szerezni. Valamennyiünk érdeke a legütőképesebb szervezeti formák létrehozása. Ha egyegy embert beépitünk a tanszékekre, az ottani feszitett oktatási feladatok ezeket felskivják. Nem utolsó szempont, hogy anyagilag is előrelendíti az egyetemi életet, kivánatossá teszi az oktatói munkát, ha mód van kutatási feladatok vállalására, Ezek szerint a harmadik variánssal ért egyet. Elnök javasolja, hogy a továbbiakban a felszólalók elsősorban az önálló kutatócsoportok és a kiemelt témák tekintetében foglaljanak állást. Bacsó Béla felolvassa a KB irányelveiből a kérdésre vonatkozó részletet: "A párt vezető szerveinek korábbi határozatai megállapították, hogy a tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát elsősorban az akadályozza, hogy nincs meg a kellő összhang es kölcsönhatás társadalmi-gazdasági célkitűzéseink és a kutatómunka között, A kutatási célok megválasztásában, kialakításában nem eléggé érvényesül a társadalmi tudatosság, a kutatási eredmények felhasználása nem kielégitő mértékű és ütemü." A párt olyan bázist akar létrehozni, amely ezt a kérdést nem az egyetemtől elkülönítve igyekszik megoldani, hanem arra akarja épiteni és az Egyetemen belül a legalkalmasabb embereket permanensen akarja aktivizálni. Nem érti, hogy a szervezeti kérdésekből miért kell ekkora ügyet csinálni. Elsősorban a tartalmi oldalról kell vizsgálni ás másodrendűvé kell tenni a szervezetet, Ollé Lajos: Az előterjesztés is hibás abban, hogy a szervezeti kérdések irritálják az B.T. és a PB tagjait. Két dolog keveredik: ha a kutatócsoportokat ugy értelmezzük, ahogy Szabó elvtárs először mondta, akkor nem érdemes ekkora kázust csinálni. Egészen más dolog, mint amiről most Nyilas elvtárs beszélt: intézetszerü megoldás, adminisztrációval stb. Egyetért azzal, hogyha felsőbb szervek azt mondják, hogy megteremtik az anyagi alapját, hogy az Egyetem intézetet hozzon létre gazdaságpolitikai célokra, akkor azt hozzuk létre, ehhez azonban rengeteg anyagi és egyéb feltétel szükséges. Tehát ketté kell választani: vannak problémák, amelyek intézeti keretben oldhatók meg ás más problémákat ad hoc létrehozott csoportokban lehet megoldani.
