Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 25. - 1. Előterjesztés az Egyetemekre vonatkozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban teendő észrevételekről - 2. A közgazdász továbbképzés fejlesztése - 3. Az 1968-69. tanév I. félévi vizsgaidőszak problémái - 4. Egyetemi tanári és docensi kinevezések
jenek vannak, de megtiltani ezt sem lenne célszerű, "elmerültek aggályok, hogy olyan hallgatók, akik az adott tárgyból nem vizsgáztak még le r résztvehetnek-e a vizsgán; viszont ha ez nekik a felkészüléshez segit, érdemi kifogás nem hozható fel ez ellen sem, hiszen a legfőbb vizsgákon még a vizsgakérdéseket is nyilvánosságra hozzuk. Előterjesztés: javasolja az Egyetemi Tanács a Minisztériumnak a 25. pont első mondatának következő módositását: "A vizsgák az egyetem oktatói és hallgatói számára nyilvánosak. Ezen kivül jelen lehetnek a vizsgán a felügyeleti szerv képviselői, valamint azok, akiknek a dékán erre engedélyt ad." D. Vizsgaértékelés Nagy vita tárgya volt, több irányban is. a., Az átlageredmény kiszámitáse során elhangzottak olyan vélemények, hogy a "kitűnő" stb. minősitésnek nincs semmi értelme. Mások - ugy tűnik, a többség - a minősités megtartása mellett volt, egyrészt a megszokottság, másr.észt a nemzetközi összehasonlítási lehetőség miatt. Ez azonban csak formális kérdés. A lényeg az, hogy hol húzódjanak azok' a kategóriák, amelyekhez különböző /főleg ösztöndij/ következmények kapcsolódnak. Ezen a téren 0 KISZ-Bizottság álláspontját tartjuk a legreálisabbnak, amely a."kitűnő" minősitést 5 átlageredmény, a "közepest" legalább 2.8o átlageredmény esetén javasolja megenni. Azt, hogy vannak "könnyebb" és "nehezebb" egyetemek, összehasonlítási alap hiányában nyilván értelmetlen lenne felvetni. Az egyetemen belül azonban felmerülhet az a gondolat - bár a viták során ez nem jött elő -, hogy a könnyebb és nehezebb évek közt tehessünk különbséget, legalább is a kritikus pont: *v közepes-elégséges határénak megvonásánál. Előterjesztés: javasolja az Egyetemi Tanács a Minisztériu-
