Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1967. október 23.
-109tanítani. lia fgy tananyagot meg léhai. világosan irni jegyzetben, ugyanazt na igyekezzünk agy széleskörű irodalomjegyzékkel ismételtetni vagy annak alapján megtanítani, mart az aokkal időigényesebb. Áz oktatás hatékonysága a fontos. Kost vannak olyan törekvések, hogy minden tárgyban gye meznek minél több irodalmat megadni, ez azonban csökkenti a hatásfokot. A szakosítással kapcsolatos vita hasznos volt, de túlságosan kiéleződött. Követendő irány, hogy legyen választóvonal a mikroés makroökonómia között, de az ia elképzelhetetlen, hogy vállalati azintii ember nem tudjon semmit az egész gazdaságról. Ami izgalmas, az az ágazati és funkcionális szakositás. Azokkal értek e yet, akik azt mondják, hogy a közeljövőben nyilv nvalóan figyelembe kell vennünk, hogy szakok léteznek. Ami perspektívában érdekes, az, hogy tul sok specializáció lesz. A tudományos munkával kapcsolatban helye3, ami az előterjesztésben van, de ahhoz az oktatáshoz, amit meg akarunk valósítani, na yon intenzív tudományos munka szükséges. B i k i c s István: ígyetértek az előterjesztéssel, s ezt azért kell előre bocsátani, mertn nem szeretne egy azubjektiv motívumtól eltekinteni, attól, hogy nagyon sok problémát okozott számomra az előzőekben ez az elképzelés, sok kételyem volt vele kapcsolatban. Szabó elvtárs korábbi javaslataiban is az anyag fő irányával, a készségfejlesztéssel egyetértettem. Problémát jelentett a specializálódás - amivel még most is sok probléma van -, másrészt a fokozatosság, az átmenet kérdése ia. Shhez járultak bizonyos azubjektiv hibák, merevség bizonyos álláspontokban. Sbben a kérdésben a vita dialektikája szerint sok minden helyre tevődött. Arra a kérdésre 3zerétiiák kitérni, hogy elsősorban nem az ellentéteket kell látni azokban a mozzanatokban, amelyedet egyes elvtársak felvetettek, hanem olyan ellenpontodat, amelyek egyben súlypontokat jelentenek. Ilyennek tekintem az előterjesztés fő irányát, a Pach elvtárs által felvetett tartalmi kérdéseket, a Bognár elvtárs által elmondottakat, s ezekben meg kell találni az összes lehetséges elemeket, amelyeket fel kell tudnunk használni. Meg kell találni a vitában a hasznosítható gondolatokat. Az oktatási reformmal való kapcsolatot szeretném hangsúlyozni, amit, ha nem io ilyen fogalmazásban, mások is megtettek. Ilyen uton fog összeállni az egész folyamat, az anyagban szereplő koncepció io. A fő feladut az, hogy a mechanizmus reformból következő oktatási feladatokat a tartalmi-szervezeti kérdésekben megoldjuk. Bzt a fő célt nem lehet figyelmen kivül hagyni. A reformmal kapcsolatban néhány gondolat ti Világos, hogy minden mechanizmus-reform nélkül is az oktatási reform korrekciójára kellett volna törekedni, mert ha voltak is jelentős eredményei,
