Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1967. október 23.
-105latok mutatják, hogy nem szükségesek olyan radikális megoldások, mint aaalyaket Bognár elvtárs vetett fol, az azonban kétségtelen, hogy ehhez a kérdéshez hozzá kell nyúlni ás perspektívában raeg kell határozni, hogy az ágazati szakositás hogyan alakul ós azon belül a funkcionális 3zakositás hogyan határozódik meg. Az előterjesztés elfogad agy álláspontot,azt mondja, hogy lényegében ágazati szakositás maradjon ás erre épüljön egy funkcionális szakositás a nikro-szakokon. Az a csoportosítás, amelyet Szabó elvtárs az anyagban közölt, részben annak a véleménynek az alapján maradt benne, amely az előterjesztés előzetes vitáján kialakult. Abból indultunk ki, hogy ezeknél a munkálatoknál, amelyek a struktúrával kapcsolatban kialakulnak, meg kell szokni az olyan gondolkodást, hogy bizonyos tárgyak hova fejlődnek. Uogy e f >yértelműen lássunk, helyes, ha megpróbálunk tárgycsoportokat felállítani. Bz mogkönnyiti egymás megértését. S z a n y i Jenő: A szakosítáa problémájút szeretném abban az érteledben érinteni, ahogy Vági elvtárs ia felvetette, abból következően, hogy az előterjesztés fő vonalával teljesen egyetértek. Kgyetértek azért is, mert figyelembe veszi, hogy gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie annak a közgazdásznak, aki az Sgyetemet elvégzi, mert nem általános közgazdaaági közegben dolgozik, hanem megfelel> szakokon alkotó értelmiségi munkára a „arjuk alkalmassá tenni. Feltétlenül egyet értek az előterjesztéssel olyan szempontból Í3, hogy hol helyezkednek el vezető ágazatokban vagy termelő egységeihez közel, és ide tartozónak veli a forgalmi egységeket is. Egyértelműen, az eddigi tapasztalatok alapján ia lehet állítani, hogy teraelő egysegeinknél* a terheléshez közel, ás ez maga után vonja, hogy á szakosításban a vállalati gazdálkodáshoz szükséges ismereteket kell nyújtania az ,gy etemnek . Itt merül fel az a probléma, hogy mikro- vagy makroökonómiai képzés, s itt is egyet lehet érteni az előterjesztéssel, mert az ia-i3 mellett foglal állást. Nincs olyan vállal ti közgazdász, aki nem rendelkezik makroökonómiai ismeretekkel is. A makroökonómiai islereteknek mi képezheti a gerincét az Egyetemen? itt vetődik fel a gazdaságpolitika kérdése. Véleményem szarint 3zoros összhangot lehet és kell teremteni a politikai gazdaságtan, a gazdaságpolitika és aközött, amit ágazati gazdaságtannak nevezünk, ami agyban már közelit egy meghatározott szakágazathoz és vállalati ismeretekhez is. Az a kérdés tehát, hogy mi az, amit tanítsunk egyes tantárgyakban, tehát politikai gazdaságtanban, gazdaságpolitikában és a módszerek tekintetében. Minden s .akon feltétlenül azükaég van makroökonómiai ismeretekre. A mikroökonómiai isleretek sellett sokkal több érvet lehet felsorolni, hogy elsősorban ezekre van szókség.
