Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1967. október 23.

-229-fugy látón, hogy kb. pariban alakultak a vélemények. Szeretném hangsúlyozni, hogy el kell dönteni, ho>^y a kettő közül melyiket kezeljük alapvetőnek* Barna elvtárs és többen is a jelenlegi népgazdasági ágazatok szerinti szakosítás mellett szavaztak, a*d mellett 3zol egy csomó praktikus szempont, és mellette szól a jelenleg meglévő szak03itási, oktatási rend, a tanerők képzettségének jellege. ilyen átalakítás az egész tanszéki apparátus átcsoportosítását jelenti. Kz annyira alapvető kérdés és annyira meggyőzőek azok az érvek, amelyeket egyes elvtársak felhoztak, hogy el kellene végezni egy komoly vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy mit jelentene a funkcionális szakositás szerinti oktatás. Ha elfogadjuk azt, hagy ezt a funkcionális szakosítást a jelenlegi népgazdasági Ágazati szakosításon belül próbáljuk speciális tárgyak keretében megoldani, akkor is egyidejűleg el kellene végezni egy vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy egy funkcionális 3zakositá3 mellett az egyes közgazdász modelleknek milyen képzettséget kellene adnunk, ős amennyiben ennek összevetéséből az derülne ki, hogy tényleg bizopyos szervezői vagy piackutatói munkakörök tolódtak át azzá a közös nevezővé, ami a közgazdászok különböző típusait jellemezi, ennek alapján ezt a saakoaitást egy-két éven belül elő kellene készíteni. Egyelőre még e vizsgálat eredménye nem áll rendelkezésre, igy nem egészen világos, mit nyerünk az egyik oldalon ás milyen többletet kell adnunk a másik oldalon, ha áttérünk agy más szakosítási rendre. Azzal számolni kell, hogy Magyarország nem kétszáz milliós ország, tehát a szakosita3ban elég széhs profilt kell adni, az elhelyezkedés érdekében. Ha a funkcionális szakositást tekintjük alapvetőnek, akkor is a felsőbb évfolyamokon szükséges a specializálódás, a2 ipar vagy kereskedelem irányában. Ha a kereskedelmet tekintjük alapvető szaknak, a felsőbb évfolyamokon kell további specializálód isnak lenni. Azt nem látjuk tisztán, hogy a kétfajta szakösszeállitás hol teremt közös nevezőket. A másik probléma, amit szeretnék felvetni, mivel olyan előterjesztésről van szó, amely sok évre előre elgondolkoztat, hogy kritikailag kell fellépni azzal kapcsolatban, hogy áz anyag nem veti fél azt a kérdést, hogy a képzÓ3 maradjon-e egyfokozatú vagy leí^yen kétfokozatú. Az elmúlt időszakban átálltunk a szakszemináriumi rendszerre ás megjelennek ez évben a szakdolgozatok. Aki rásztvesz államvizsgákon 03 tapasztalja, ho^y mit tudnak a hallgatók a tananyagból, nincs meggyőződve arról, hogy a szakdol .ozauok olyanok leoznok, hogy nyugodtan mondhatjuk, az illető olyasmit tud, amit Közgazdaságtudományi Sgyetemi végzettség nélkül tudni nem leuet. íol kell vetni, hogy nem lenne-e ésszerű a II. év után képességek szerint szótosztani a hallgatókat. Lehetősé. :ot kell adni azoknak, akik elvégzik az .'gyetem négy évfolyamat, de nem felelnek meg a magas követeLményeknek, amelyeket támasztunk, hogy "kis-diplomát" kaphassanak.