Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1967. október 23.

A gazdaságpolitika tekintetébeaj a jelenlegi Képgazdaság tervezése tárgyat kellene egybeolvasztani a gazdaságpolitika eta* tatásával* Megyeri Kndrei Az előterjesztéssel alapjában teljesen egyetért, helyesen emeli ki a gazdasági mechanizmus reformjával összefüggésben a fejlesztés fó irányait. Néhány kérdésben a üiechanizmus reformja nélkül is helyes lenne továbbhaladni. A készségfejlesztéssel, szakosítással kapcsolatos elgondolásokkal egyetért. A szakosítással kapcsolatban jórészt egyetért Bognár elvtárssal. Már az anyag szUkebbkörii vitáján is felmerült, hogy nagyon nehéz a kett s iráiayu ágazati ós funkcionális •zakositást egymás mellett fenntartani, határozottabban ki kellene mondani, ho^y az ágazati szakosítás nem marad fenn alapjában, hanem kivonatos lenne jelentós mértékű csökkentése, s alapvetőbbnek kell tekinteni a szakágazati szakosítást, azzal, hogy bizonyos népgazdasági ági szakismeretek szükségesek továbbra is. Vannak olyan is eretek, amelyek általánosak - elsősorban metodikai isleretek -, ezek között is van néhány, amelyek jobban Jkotódnek egy-egy népgazdasági ág problematikájához. A fo képzési elvnek a szakágazati elvnak kell lennie. Az a kérdés, amit Bognár elvtárs feszegetett, hogy mit dobjunk ki a tananyagokból, rSszben megoldható,, bár rendkívül nahéz kérdés, mivel az ismeretek igen gyorsan változnak, terjedelmük gyorsan nőve.- szik. A makro- és mikroökonómiai szalositás tekintetében szimpatikus a gondolat; utal az előterjesztés azon pontjára, hogy az elméleti ás pénzügy szakon is felül kell vizsgálni, hogy milyen ágazati képzés legyes* Az elméleti szakon véloménye szerint semmiféle ilyen képzés nem szükséges, inkább makroökonómiai ismeretek kellenek, em célszerű tul mereven elhatárolni a két területet, hanem az arányokban kell különbséget tenni. Az ismeretek elavulásának problémája nemcsak a szakositást érinti, hanem feltételezi az ismeretanyag szelektálását, másrészt a készségek fejlesztését, amelyek lehetővé teszik, hogy a közgazdász lépést tudj n tartani a gyakorlat fejlődésével. A mikrogazdasági szakokkal kapcsolatban egyetért Hegedűs elvtárssal, azzal is, amit piaci szakra vonatkozólag emiitett. Nyilvánvaló, hOj^y e szakokon is szükségesek piackutatási ismeretek, másrészt valóban nehezen képzelhető el vállalati gazdasági elemz5-tervez5 szakon a képzés piackutatási studium nélkül. ISgyetért a munkagazdaság! képzés szükségességével is. felmerült az elméleti alapképzés problémája. Ugy gondolja, hogy az Egyetemi Tanács nem kivánja az elméleti alapképzés szerepét csökkenteni. I?z valóban nem óraszám kérdése, hanem jól megválasztott anyagok és módszerek kérdése is. A szakszemináriumok bevezetése nemcsak gyakorlati készségfejlesztést szolgál, hanem a legtöbb területen az elméleti képzésnek is fontos eszköze.