Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. május 3. - 1. Docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat az Egyetemen az 1968/69 tanévtől fokozatosan bevezetendő új képzési rendre. Előadó: Bedő Gyula
-lokiiktatni, nem kell félni a vizsgák számának emelésétől. A gyakorlathoz való közelítéssel kapcsolatban a terminológiát kellene megváltoztatni, mert sok félreértésre adhat okot. Lényegében az elméleti-módszertani jelleg fokozásáról, a készségek kifejlesztéséről van szó. P e r e n c z László: A tervezet kidolgozását az élet tette szükségszerűvé. A módszertani kérdések kidolgozása még előttünk álló feladat. Az anyag elfogadása után helyes lenne tanszéki körben konkréten, a tanszék vonatkozásában megvitatni azt, felmérni, hogy milyen területeken milyen pluszt jelent a tanszék számára. A szakszemináriumokkal kapcsolatban külső szemináriumvezetőket is be lehet vonni nagyobb mértékűén. Az iráirás követelményével kapcsolatban: ennek értéke attól is függ, milyen követelményhez köti a Tanszék az aláirás megadását. A csomópontos naelvoktatásban részt nem vevők foglalkoztatását meg lehetne oldani pl. a gépteremben számviteli gyakorlattal. Megyeri Endre: Az elképzelések fő vonalával egyetért, lényeges mozzanatnak érzi az Egyetem fejlődésében. Néhány általános probléma: helyes a szakágazati képzés bevezetése, a tantervi arányokat azonban bizonyos mértékben túlzottnak érzi, legalábbis a piackutató és a szervező szakágazattal kapcsolatban. Az előterjesztésnek azzal a megfogalmazasával, hogy szerves egységet kell teremteni a középiskola, egyetem és a poszt-graduális képzés között, egyetért, ebbe beilleszkedik a szakágazati képzés is, A készségfejlesztés szempontjából sem helytelen, ha az általános módszertani diszciplínák oktatási egységére törekszünk, itt a matematikai T statisztika oktatás majd növekedni fog, de a piackutató szakágazat kivételével nem elég erős ahhoz képest, ami a modern gazdaságban sfaükséges. Hasonló a helyzet az ügyvitelszervezes, gépesítés, számítástechnika tekintetében. Ennek a tárgynak a súlyát is általánosan célszerű erősíteni. A vállalati tevékenység elemzése is ilyen tárgy. Ezekkel kapcsolatban felesleges differenciálásvan, ezeknek egységét nagyobb mértékben lehetne megvalósítani, A vállalati gazdaságtannak, szervezéselméletnek és módszertannak is nagyobb súlya lehetnek és egységesebben szerepelhetne a képzésben. Alapvető probléma, hogy az oktatóknál megfelelő fegyelem érvényesüljön, Egyetért az óraszám csökkentésével, megoldható a szabadidő megfelelő kihasználása, ha az oktatók között is megfelelő munkaszellemet tudunk teremteni. Itt érez ma is problémákat, A szakszemináriumokkal kapcsolatban jó tapasztalatai vannak a Tanszéken, Komoly ellentmondást érez egyes táraik oktatására fordított energia és az ezáltal kialakított keszségek között. Egyetért azzal a törekvéssel, ami ezt megszünteti. A módszertani tárgyak