Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1968. május 3. - 1. Docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat az Egyetemen az 1968/69 tanévtől fokozatosan bevezetendő új képzési rendre. Előadó: Bedő Gyula

-13a félévet aláírás zárja, itt hogyan győződik meg a tanszék a hallgató tudásáról? vagy ha nincs alairás, hogyan akadályozzuk meg, hogy a hallgató csak a vizsga előtt 2 héttel tanuljon? Mégegyszer hangsúlyozza, hogy nem az anyag szellemével, hanem a pontatlan fogalmazásokkal szemben van kifogása. Az előrehozott vizsgák ügyét is rendezni kellJf mert az oktatás utolsó heteiben már í'elboritják az oktatást, K r e k ó Béla: A javaslat koncepciójával alapjában egyetért. Ez az első, a szó szűkebb értelmében vett reformjavaslat, beleszámítva a korábban készült javaslatokat is. Nem minden részlettel ért egyet, éles vitákat folytatott pl, arról, mit kell érteni azon, hogy az oktatás gyakorlati jellegű legyen, A későbbiekben évről-évre reform alá kell venni a megvalósítás egyes lépéseit, Á gyakorlati megvalósitás módjával is általában egyetért, annak ellenére, hogy bizonyos vonatkozásokban az anyag fogalmazása korrigálandó, főleg abban az értelemben, hogy ne állitson olyan korlátokat, amelyek nem szükségesek, a tanszéki autonómiát a szükséges mértékben felül ne sértsék. Minden tanszéknek azonban tudomásul kell vennie, hogy érdekeit alá kel] vetni egy-nagyobb akaratnak és olyan igénnyel nem lehet fellépni, hogy az illető tudomány felső szintjét oktassák, viszont meg kell adni a lehetőséget, hogy ebben a vonatkozásban képességeiket kifejthessék. Bátrabban kellene élni a fakultativ lehetőségekkel, különösen az I, évfolyamon, Bz nem több ismeretet, hanem több foglalkozást jelentene, ezt megfontolandónak tartja. Az egyéni foglalkozások kérdése: nem ugy látja az anyagból, hogy minden tanszéknek, minden hallgatóval egyénileg kell foglalkozni, Ez természetesen eleve lehetetlen, A Matematika Tanszék vonatkozásában lesz egy szakágazat összesen kb, 4o hallgatóval, véleménye szerint a Tanszéknek csakis ezekkel kell egyénileg foglalkoznia. Ebben az esetben heti 2 óra pluszt jelentene oktatónként, ami nem elviselhetetlen. Világos, hogy gyakorlatilag meg nem oldható dolgokat elvileg rögziteni helytelen, ezt azonban az anyagban nem érzi. Az a helyes, ha előbb elvileg fogalmazzuk meg a dolgokat és azután keressük a gyakorlati vegrehajtás lehetőségeit, s ezeket általában meg lehet találni. A megfogalmazásban azért is javasol kissé több rugalmasságot, hogy a megvalósitás lehetőségét a célhoz közelebb lehessen hozni. Forgács Tibor: Elfogadja ós jónak tartja az előterjesztést, A vitával kapcsolatban az az érzése, hogy nem egy nyelven beszélünk. Nem az a helyes jelző,hogy amit csinálni akarunk, az gyakorlatibb oktatás. Jobban akarjuk fejleszteni a hallgatók önálló gondolkodását, megoldókészségét. A jó kifejezés az, hogy közelebb akarjuk hozni a hallgatókat és passziv közegből aktiv résztvevőjévé akarjuk tenni az oktatásnak.