Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. március 25. - 1. A Közgazdaságtudományi kutatás néhány problémájáról. Előadó: dr. Háy László, a MTA lev. tagja - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője - 3. Előterjesztés címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Egyéb
%IV -62./ A tanulmányi idd alatt teljesitett oktatói munkánkban sok a "társadalmilag" szük ségt olen ráfor ditá' g. 'xia egy-ggy szak hallgatói részére a képzési idd egész tartamára az összes felvett tárgyak álial megtanulásra előirt ismeretanyag terjedelmét nézzük, látható, hogy abban többféle szempontból is jelentős a felesleges ismeretek aránya. a./ Egy-egy tárgy keretében - az illető tudományág szempontjából is - nem kevés mellékes, múlékony A technikai leiró vagy * teljesen elvont/ ismeretet tanítunk és kérünk tételesen számon. • .' ' í b./ Az egymás mellett vagy egymást követdon oktatott tárgyakban még mindig sok az átfedés, vagyis ugyanazt lényegében ugyanugy kapják a hallgatók. c./ Szöknél is fontoeabb /nehezebben kiküszöbölhető/ az olyan ismeretekből adódó felesleg, amely amiatt áll elő, hogy a tárgyak tartalmának tényleges egyetemi és szaktanszéki szabályozása hiányában, több objqktiv és szubjektiv ok folytán - az egyes oktatók azt tanítják és várják a hallgatóktól, amit pk tudományáguk szempontjából fontosnak ítélnek. Pedig az átlagkép essé gu hallgató képtelen valamennyi ilyen - az adott tudományág szempontjából nem lényegtelen, de a- képzési cél szempontjából felesleges - ismeretek p rgyüttpB alkotó elsajátítására. 3./ Az alkalmazott oktatási formák szerkezete meglehetősen elavult, ami gátakat állit a hallgatóság tanulmányainak intenzivebbé tétele útjába, a. / Oktatási és vizsgáztatási módszl er oink általában _nem készteti 1: a_ hal Ig a tó t ar ra,, h ogy minél tö bbet o Ív ásso n, s hogy egy életre szükségletévé váljon a szakirodalom rendszeres tanulmányozása. tananyagainkat ugy szerkesztjük, hogy azokból a vizsgán "meg lehet élni". A kötelező irodalmat minimálisát adunk, mert azt többnyire ugy tekintjük, mint tételesen számonkérendd ismeretet. Szemináriumokon nem fejlesztjük, vizsgákon nem ellenőrizzük eléggé a hallgatók jártasságát a szakirodalomban stb.
